Rendező: WJLF – MSZT OSZ
Időpont: 2004 dec. 18. szombat 9-18 h
Előadásonként 15 perc, három-négy előadás után 40 perc vita és szünet. Az előadások sorrendjét a helyszínen jelentkezési alapon határozzuk meg, figyelembe véve vonatok indulását és más kényszereket.
Helyszín: Budapest, VIII. Dankó út 9-11.
Ez az épület megközelíthető a Blaha Lujza tér Népszínház sarokról induló 99-es busz Mátyás téri megállójától ill. a Baross utca és Kálvária tér sarka felől. (Itt a 83-s trolibusz áll meg, melyre Kálvin téren, Fővám téren, a Nagykörút és Baross utca sarkán, Orczy téren lehet felszállni.) Egy kék vaskapun kell csöngetni.
A WJLF és a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztálya közös konferenciát rendez. A konferencián tanárok, tanári csoportok strukturált ill összehasonlító életrajzával foglalkozó előadásokat várunk. Mindhogy a legtöbb felsőoktatási intézmény, tanszék egykori magántanári kara a közoktatásban szolgált, bármely felsőoktatási intézmény saját „tudománytörténetének” személyi háttere, azaz az egykori professzorok életrajza is a konferencia-előadás tárgya lehet. Fő szabályként olyan tanárok, professzorok az érdekesek, akik pályájuk egy részét 1850 és 1950 között futották.
Közismert, hogy Magyarországon rengetegen foglalkoznak a 19-20. századi tanárokkal, néhányan szociológusként, néhányan hivatásos neveléstörténészként, felsőoktatástörténészként, de nagyon sokan vannak, akik egy-egy iskola, egy egy tanszék tanárainak életével és munkásságával foglalkoznak, mint ahogy olyanok is, akik egy-egy szakma jelesei – pl.történelemtanárok vagy kémiatanárok stb.- iránt érdeklődnek. Mindezeket az érdeklődőket várjuk.
Az előadóknak az alábbi szempontok (vagy egy részük) figyelembevételét
javasoljuk, mikor az általuk választott tanárokat, tanárcsoportot bemutatják:
- a tanárok felekezeti hátterét és vallásváltoztatásait
- a tanárok regionális hátterét, az egyes települések tanári foglalkozás választására presszionáló hatását
- a tanárok szüleinek társadalmi változóit
- a tanárok „nevesebb” szüleinek hatását (tehát többgenerációs tanárértelmiség, vagy másféle értelmiség jelenlétét)
- a tanárokat kibocsátó gimnáziumok, reáliskolák összetételét, egyes alcsoportokra nézve a tanárok ottani eredményeit, illetve a tanárok tanárainak pályára orientáló hatását
- a tanárok egyetemre lépési korát
- a tanárok egyetemi tanulmányainak eredményességét, mégpedig részben a nominális kitűnőség, részben az esetleg már egyetemistaként megjelentetett cikkek kategorizálásával. A tanulmányok e szakaszában már külön jellemzendő az egyetem szaktudományos tárgyaiból és a tanárképzéshez szükséges tárgyakból felmutatott eredményesség
- a tanári pályaív jelzéseit, hogyan alakul az óraadó, helyettes és rendes tanári kinevezések, fizetési fokozatok közötti előléptetések rendszere, felsőoktatási állásba kerülés stb.
- A tanárok mozgását az iskolák között, ennek vélhető személyes illetve tanügy-igazgatási indítékait, az iskolák, mint munkahelyek presztizssorrendjét
- A tanárok iskolán belüli tevékenységét: igazgatói megbízások, szakmai munkaközösség vezetés, szakkörvezetés, osztályfőnökösödés, iskolai ünnepségek koordinálása, szerep iskolán belüli egyesületekben
- A tanárok iskolai munkájának tartalmilag megragadható elemeit: helyi tantervalkotás, tankönyvválasztás, diákjaik tanulmányai eredményessége, továbbtanulási valószínűsége, az értesítőkben közölt tanári cikkek tartalmi elemei, óraszám, tanítás magasabb és alacsonyabb ill. a-b-c osztályokban…
- A tanárok iskolán kívüli szakmai szerveződésének megragadható elemeit: tanáregyesületi tagság, publikálás pedagógiai folyóiratokban, pedagógiai könyvek publikálása
- A tanárok tanügy-igazgatási elismerésének megragadható jeleit: óralátogatói megbízások, érettségi elnöki megbízások
- A tanárok iskolán kívüli szaktárgyi-szaktudományos működését: elsősorban a szaktudományos folyóiratokban megjelent publikációk, szaktudományos könyvek és füzetek publikálása alapján, szaktudományos egyesületekben való tagság alapján, ottani tisztségek alapján. A tudományos világ kitüntetésekben ill. magántanári címben megnyilvánuló elismerése alapján, könyveiről írt kritikák alapján, tudományos folyóiratokban megjelent nekrológok alapján.
- A tanárok iskolán kívüli társadalmi működését, társadalmi kapcsolatainak megragadható jegyei., pl. házasság, társadalmi egyesületi tagságok, szabadkőműves páholy-tagság, helyi egyházi funkciók, helyi képviselőtestületi tagságok, nem szaktudományos és nem pedagógiai publikálás a helyi sajtóban, frontszolgálat, tiszti fokozatok elérése
- A tanárok halála – azaz élettartama.
A konferencia programja
Megnyitó
Nagy Péter Tibor
Bara Zsuzsa: A Kemény Zsigmond tanárai
Gordon Győri János: Mestertanárok a magyartanításról
Karikó Sándor: Somogyi József és a pedagógia
Kenesei Andrea: Simonyi Zsigmond (1853-1919) életművéről
Kiss Katalin: Hacker Ervin élete és munkássága
Madai Sándor: Kiss Géza élete és munkássága
Mayer Erzsébet: Babits életút…
Nádor Orsolya: Párhuzamos életrajzok
Varga Norbert – Barabási Kun József
Pethő László: Czettler Jenő
Schweitzer Gábor: Tuka Béla és a jogakadémiai tanárság
Szabó Anita: Szentkirály-szabadjai Márffy Ede
Szabó Krisztián : Kováts Andor
Szabó T. Attila: Biológus tanárok a Bolyai Tudományegyetemen a huszadik század derekán
Szemesi Sándor: Flachbarth Erno
Tokaji Ildikó: Egy műegyetemi tanár pályája
Trencsényi László: Egy századvégi titán a századelőn Waldapfel János