A Wesley János Lelkészképző Főiskola programjai

A Wesley János Lelkészképző Főiskola hitéleti szakjainak szervezésében a KUTATÓK ÉJSZAKÁJA keretében helytörténeti sétát szervezünk a főiskola környéke rejtett csodáinak megtekintésére.

Szeretettel hívunk és várunk!

Zsidó emlékhelyek a Külső-Józsefvárosban
Helytörténeti séta a KUTATÓK ÉJSZAKÁJA alkalmából
2019. Szeptember 27. 16 – 18 óra
Találkozás: Wesley János Lelkészképző Főiskola udvarán
Indulás: 16 órakor

A Wesley János Lelkészképző Főiskola szűkebb környezete megegyezik a XX. sz. 20-as éveitől nagyszámú zsidó népességet felölelő Külső-Józsefvárosi Teleki tér piac- és lakónegyeddel.
A Teleki téri piac benépesedésekor fontos szerepet játszott a Józsefvárosi Pályaudvar, eredeti nevén az 1846-ban létesült Pest Losonc Vaspálya és a városi közlekedésben ehhez csatlakozó Kerepesi úti lóvasút Kőbánya felé vezető szárnyvonala.
A városba vasúton érkező emberek itt könnyebben boldogultak, mint más, tehetősebb kerületekben boldogultak volna.
A századforduló elején Oroszország és Galícia felől érkező, letelepedési engedéllyel nem rendelkező, haszid zsidók közül sokan átmenetileg az úgynevezett “Zsibárus-ház”-ban, a Lujza utca 16. sz., Magdolna u. 40/46. és Dobozi u. 19. alatti, annak idején még egybefüggő, egymásba átjárható épületegyüttesben béreltek szállást. A piac közelsége szinte azonnali megélhetést kínált számukra.
A Dobozi u. 19. volt a Zsibárusok szervezetének a központja. Az 1944 október 15-ét, a nyilas hatalomátvételt követően a nyilasok egyedül itt ütköztek fegyveres ellenállásba.
A zsidók, az őket sújtó pogromok elől menekültek. Gondolhatunk itt az I Világháború végén, tetőző ukrán–lengyel háborúra, amely Lembergben a lakosság körében kegyetlen vérengzéssé fajult és a zsidóság megsemmisítésére irányult.
A Teleki tér forgatagában mindenki találhatott megélhetési lehetőséget.
A hétköznapok vallási előírásait kisebb közösségekben gyakorolták. Elég volt egy lakást, melynek fekvése megfelelő volt imaházzá változtatni. Számos kis zsinagóga, imaház, imaszoba (shtiebl) működött.
A Lujza u. 8. Szachre Pajlen lengyel árusok imaháza lett.
Innen nem messze, ugyanabban az utcában, a Lujza u.21. szám alatt egy másik imaházról tudunk.
Imaházak voltak a Dobozi u.3. és 7. sz. alatt, a Teleki téren az 1. és az 5. szám alatt, az Erdélyi utcában a 19. számú házban is.
A vallási hagyomány és az étkezési előírások betartására a vágó, shokhtim, vagyis sajhet ügyelt. Kóseráj volt a Dankó u. 28. alatt, a Magdolna u. sarkán.
A kocsmák sem hiányoztak. A Teleki tér 8. Kaiser Mihály korcsmája A Tiszaeszlári per utáni időkben Istóczy Győző és Verhovai Gyula pártjának, az Antiszemita pártnak gyülekező helye lett. A párt tevékenysége rendőri megfigyelés alatt állt, 1884-ben mégis 17 parlamenti mandátumot kapott. A Lerch korcsma 1944-ben (Teleki 4-10) nyilas gyűjtőház volt a Tátra u. 15.-ből érkezők számára.
Tovább haladva elmegyünk a Dobozi utca 5. és 7. sz. előtt, ahol ugyancsak imaház működött és felfigyelhetünk a Dobozi utca 7. (Teleki tértől 4. ház) előtt a járdába süllyesztett botlató kőre. A kövön a következő felirat áll:

Felirat: Itt lakott Weiss Nándor, született 1892-ben. A nyilasok Budapesten agyonlőtték 1944. október 20-án
A botlatóköveket Gunter Demnig német szobrászművésznek a nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő akciósorozata keretén belül helyezték el. Az emlékező macskaköveknek is nevezett emléktáblák egy folyamatosan növekvő, az egyes kövek hálójából összeálló emlékmű részeit képezik.
Magyarországon a művész 2007. április 27-én helyezte el az első követ.
Sétánk során majd a Nagyfuvaros u. 18. előtt is két elhurcolt áldozat nevét olvashatjuk: Révész Zsigmondét és Schwarz Zoltánét. Amikor a botlatókövekhez érünk, felolvasom a kövön lévő feliratokat.
A Dobozi utca határos a Teleki László térrrel.
A Teleki tér 22 sz. alatt imaházban Mayer András és Szikra Csaba már várnak bennünket.

A Teleki László tér 22. szám alatt alatt ma ismét imaház működik, a magyar zsidó hitélet különleges színfoltja: jelenleg ez a főváros egyetlen, eredetileg is hászid/szefárd imarendet (nuszách) követő, máig működő ortodox lakásimaháza. Egyike a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség zsinagógáinak. A hitközség rabbija Sholom Hurwitz, édesapja a reményei szerint majdan nyomdokaiba lépő fiatal Mendelnek, aki Oprah Winfrey, amerikai televíziós műsorvezető új, a hittel, különböző vallások képviselőivel forgatott sorozatában – az akkor 15 éves Mendel- mutatkozik be és beszél a zsidó vallásban mélyen gyökerező életfelfogásáról és terveiről.

Mendel Hurwitz egy jelenetben “Episode 1: sekers” in Oprah Winfrey’s new “Belief” sorozatában.

Magyarországon a zsidóság ortodoxiára és a neológ irányzatra való kettéválása (Tájlung) az 1868-69-es zsidó kongresszuson következett be. Az ortodoxia fő törekvése elődeik vallási életének átmentése a megváltozott, a modern világ diktálta körülmények ellenére. Az ortodoxia 1870-ben nyerte el az állami elismerését. A 20. század elejére a vidéki orthodox zsidóság intenzív fővárosba áramlása a Budapesti orthodox hitközség megerősödését és vezető szerepét eredményezte.
A 20. századra az ország legnépesebb orthodox közössége lett, amely főként kis- és nagykereskedőkből, alkalmazottaikból, kisiparosokból és jelentős számú hitközségi alkalmazottból tevődött össze.1920 előtt a magyar zsidóságnak több mint a felét az orthodoxia tette ki. A két világháború között a hitközség főrabbija, Jakob Koppel Reich, majd elnöke, óbudai Freundiger Ábrahám a Magyar Parlament Felsőházának tagja volt.
A II. Világháború idején a zsidóság deportációja és tömeges meggyilkolása a túlélők kivándorlása 1950-es évekig zajlott. A 20-as évekkel szemben a mai napra a túlélők és az itthon maradottak száma az egykori zsidó népesség egynegyedére esett vissza. A vallásgyakorlást, illetve a származást figyelembe véve a mai magyarországi zsidó lakosság 80 – 200 ezerre tehető.
Az imaházat a Gláser Jakab Alapítvány működteti; Mayer András az alapítvány ülnöke. Szikra Csaba az első, a Teleki teret bemutató zsidó séta idegenvezetője. Honlapjuk internetes címe: http://glaserjakabemlekalapitvany.hu/
A honlapon korábbi projektekről is olvashatunk. Pályázati projekt keretében filmet készítettek az imaház Teleki téri környezetéről. A film szereplői a hellyel kapcsolatos, személyes indíttatású gondolataikat mondják el. A film az utómunka fázisában van és befejezésre vár. A film előzetese: https://www.youtube.com/watch?v=PnnVTKBodbk
• Csoportunk részvevői kérdéseket tehetnek fel a vendéglátóknak.
Az ortodox közösség köréből kilépünk és átmegyünk a Nagyfuvaros u. 4. sz. alatti neológ közösség zsinagógájába.
Útközben, a Nagyfuvaros u. 18. sz. előtt ismét két botlatókőhöz érkezünk.
Felirat: Itt lakott Révész Zsigmond, született 1908-ban, a nyilasok megölték 1944. októberében.
Itt lakott Schwarz Zoltán, született 1905-ben, munkaszolgálatosként Alekszejewánál megölték 1943. január 18-án.

A Nagyfuvaros utca 4. sz. alatt, de szemben a 3/B sz ház I. emeletén is egykor zsinagóga várta a híveket. A 3. sz alatt ortodox liturgia szerint imádkoztak, a neológ irányzathoz tartozókat megvetették.
A Nagyfuvaros utca 4. sz. alatti zsinagógában Rosenfelder Dániel kántor és Andrássy Béla gondnok fogadja csoportunkat.

1A 19. században a magyar zsidóságon belül különböző vallási-liturgikus irányzatok jelentek meg. Ezt elsősorban a felvilágosodásra és a reformkor nagy kérdéseire adott eltérő válaszok eredményezték. Egyes hitközségek hajlandók voltak hitéletüket modernizálni, mindennapjaikat a kor követelményeinek megfelelően megváltoztatni, mások jobban ragaszkodtak a hagyományokhoz. A reformmozgalom egyik legkiemelkedőbb alakja Löw Lipót rabbi, míg a hagyományokhoz hű irányzat egyik legtekintélyesebb szellemi vezetője Szófér Mózes rabbi volt.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után mind az állam, mind a zsidók szükségesnek látták, hogy integrálják a széttartó vallási irányzatokat, és olyan közös egyházi szervezetet hozzanak létre, amely képes az izraelita felekezet egységesebb képviseletére. Az 1868-1869-es kongresszus azonban inkább mélyítette a már meglévő ellentéteket.
Ezután három markáns irányzatot lehetett megkülönböztetni. A neológ hitközségek megreformálták és megújították a vallási gyakorlatot. A templomokban orgonát használtak, a prédikáció nyelve a magyar volt. Öltözködési szokásaikban – különösen a városi neológok – a nem zsidó lakossághoz hasonultak. A szigorú étkezési szabályokat is kezdték lazábban kezelni, jóllehet hitelveiket ezzel kapcsolatban nem változtatták meg. Nagy hangsúlyt fektettek fiataljaik világi oktatására. A neológok soraiból kerültek ki a modernizáció, a polgárosodás és ezen keresztül a magyar politikai és kulturális nemzetbe való beilleszkedés leglelkesebb hívei. Az ortodox vallási közösségek mereven ragaszkodtak az ősi templomi gyakorlathoz és a hagyományos zsidó életformához, az öltözködési és étkezési szabályokhoz. A “status quo ante” (“azt megelőző állapot” – latin) irányzatot alkották mindazok, akik szervezetileg sem a neológiához, sem az ortodoxiához nem csatlakoztak. Számát és befolyását tekintve ez volt a legkisebb csoport, a reformokkal kapcsolatban nem foglalt el egységes álláspontot, egyes hitközségeik inkább az ortodoxiához, mások a neológiához közelítettek. Sajátos vallási irányzatot képviseltek az ország keleti területein elterjedt misztikus, erősen hagyománytartó haszídizmus képviselői.
A Nagyfuvaros utca 4. sz. alatt iskola is működött. Gyermekkoruk helyszínéhez fűződik Pressburger György és Mihály novellája. A novella a 8. kerületi történetek c. kötetben jelent meg, a 8. kerület egykori, zsidók lakta, szegény, kispolgári világában játszódik.

A Pressburger testvérek neves írók, színházi- és filmes szakemberek Olaszországban. Pressburger György a rendszerváltást követően az Olasz Kultúrintézetet vezette.
• Rosenfeld Dániel kántor és Andrássy Béla gondnok vezetése a zsinagógában
A Nagyfuvaros u. 4. zsinagóga belső kiképzését és történetét a {cikk} így foglalja össze:
2Az épület eredetileg mulató volt. A zsinagógát az udvar beépítésével Freund Dezsõ (1884—1960) tervei alapján 1922-ben alakították ki, a nõi karzat fö­lötti üvegtetõ jelzi az udvari beépítést, napjainkban bádogtetõt emeltek az üveg fölé. A jelenleg is mûködõ és a Józsefvárosban legtöbb hitközségi taggal rendelkezõ templom a legnagyobb alapterületû is a kerületben. Hossza: 19,2m, szélessége: 14m, belmagassága: 7,80m. A zsinagóga bejárata a földszinti elõcsarnokból (a mai téli templomból) nyílik. A központi imahelység, a nagy zsinagóga, az épület földszintjén került kialakításra, a terjedelmes elõteremmel, és az egykori vendéglõbõl kialakított elõcsarnokkal. Régebben ruhatár is volt a zsinagógában. A félemeleten lévõ nõi karzatra vagy a lépcsõházból, vagy az utcáról lehetett feljutni. A zsinagóga kezdeti ortodox jellegénél fogva, a férfi és a nõi bejáratot határozottan elválasztották egymástól. Az udvart teljesen beépítették zsinagógává, így a templomot három oldalról vette körül a zömök, négy pilléren nyugvó karzat. A templom feszített vas-betonszerkezetû, természetes világítását az egykori udvar teljes szélességét átfogó, lapos üvegtetõn keresztül nyerte. Ám a felújítások során az üvegszerkezet többszór megsérült, ezért be kellett fedni az üvegtetõt. Napjainkban a központi zsinagóga csak mesterséges fényt kap.

A frigyszekrény és a Tóraolvasóasztal (bima) kialakítására a húszas évek jellegzetes, geometrizáló bécsi késõ szecessziója, és az art deco egyaránt hatott. A frigyszekrényt körülvevõ korlát bejáratánál egy-egy pilléren kandeláber állt, faragott, aranyozott Dávid-csillagos dísszel. A középen álló, lépcsõvel megközelíthetõ bima is hasonló kivitelezésu, rácsos korlátjának négy sarkán hatalmas menórákkal. Napjainkban ezek a díszek még láthatóak, ám a díszek világítása már elektromossággal mûködik.A padok egyszerûen barnára festett, konzervatív kialakításúak. Ahogy a templom elõterében lévõ márványtábla is jelzi: a zsinagógát dr. Adler Illés (1868-1924) a Rumbach utcai status-quo közösség rabbija, dr. Scheiber Lajos (1867-1944) a körzet rabbija és Rosenberg I. H. szentelték fel 1922. szeptember 17-én.

• Csoportunk tagjai kérdéseket tehetnek fel vendéglátóinknak.
A Zsinagógából kilépve a Nagyfuvaros utcáról a Népszínház utcára érünk.
Itt, a sarkon állt a lengyel, galíciai törzsközönséget zenés kabarékkal szórakoztató Wertheimer mulató.

A Népszínház utcán a körút felé haladva egy más fajta hangulat ragad meg minket. A Nagykörút a szerkesztőségek, kávéházak, színházak világa. Kiss József, a Hét szerkesztője, – szerkesztősége az Erzsébet körúton volt -, a Népszínház – és a róla elnevezett Kiss József utcai sarokházban lakott. A Népszínház utcai bérházat egykor „szódásházként” is emlegették, mivel széles hátsó kapuján évtizedeken át szódás kocsik közlekedtek. Az épületkolosszus a Polgári Serfőzde 1906-ban épült impozáns art deco székháza volt; tervezője Vidor Emil, az oromzatot díszítő 60 m2 nagyságú mozaikfrízt Róth Miksa készítette Dudits Emil tervei alapján.
A századelő szellemiségére jellemző a pályázat tulajdonosának kifinomult értékítélete, a nagyvonalú megvalósításhoz való áldozatkészsége, a megvalósítást követően pedig a mű kritikai leírásának irodalmi színvonala:
A feladatot pályázat írta elő; „… a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek dicsérete. Ez a frivol és köznapi tárgy megkapó és költői képet öltött Dudits művészetében. Hatásosan válnak el a világos alakok az aranyalapról, a fríz természetének megfelelő menetben tódulnak a középpont felé, a vadászatról hazatérő király és fényes kísérete itt, a föld termékeit hozó munkáscsapat amott. A középső mezőben Gambrinus királyt látjuk sörös szekerén, mint valami diadalkocsin. Bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle, és még a szekér elé fogott lovak is megittasodva, csörömpölve egymásra dűlnek. Ötletes humor és mély művészi komolyság, a tömegek ritmikus mozgása és a színek erős dekoratív hatású összetétele pompás és kifejező díszt eredményeznek” – írta 1911-ben a Művészet című folyóirat.
Talán a nagyszerű homlokzati freskó is közrejátszhatott abban, hogy az irodalmi élet kiemelkedő képviselője, Kiss József is ebben a házban bérelt lakást, hiszen ismert volt arról, hogy lakása, hasonlóan egy műgyűjtő barlangjához, zsúfolásig volt nagyszerű festményekkel, padlója, bútorai pedig keleti szőnyegekkel voltak kipárnázva. Kiss József versein és írásain túl Mohrmann Mór felkérésére a közösség számára a Mahzor, ünnepi imakönyv szertartási énekeit fordította magyarra. Kiss József modern, urbánus újságíró, szerkesztő, A Hét alapítója (1890) volt. Költészetének kútfője a litván-lengyel hasszidizmus által átitatott, kelet-magyarországi, mezőcsáti folklór kincsesbányája.
• Ha bemegyünk épület belső terébe egy, a századelő sűrű, nehéz art deco atmoszférájának benyomásával leszünk gazdagabbak
Ha sétánkat a körút felé folytatnánk már más hangulat fogadna minket. Szerkesztőségek, színházak, kávéházak világa. A New York Palota(1894), Népszínház (1875), későbbi Nemzeti Színház.

Kedvelt tánciskola volt a József körúton, a Simplon házban a „Gyenes”.
Régi helyén, közel a Rákóczi térhez, a Scheiber Sándor utcában áll az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, eredeti nevén Rabbiképző Intézet. Könyvtára, Aulája mindig fontos közéleti események színhelye volt.
Más irányba is indulhatunk; A Szilágyi utca és a II. János Pál pápa tér sarkán a Szilágyi u. sz alatt volt 1887 óta az Emberbarát Egyesület zsinagógája, amely az egyre nagyobb létszámú közösség számára szűknek bizonyult és az éppen meglátogatott Nagyfuvaros u. 4. sz alá költözött.
A Német megszállás alatt a Tisza Kálmán téren(korábbi neve; Kötztársaság tér, ma II. János Pál pápa tér) volt a belzi, galíciai főrabbi rejtekhelye. Itt mondta el búcsúbeszédét melyet a lengyel hószed-ek a járdán az udvarban, az úttesten, a téren hallgattak. R. Aharon kis időre megmutatkozott és jiddisül azt mondta nekik, hogy „maradjatok nyugodtan”. Ezt sokan béketűrésre való biztatásként értelmezték.
Ha időnk engedi a II. János Pál pápa tér/Népszínház u.-i megállóban felszállunk a 28-as villamosra, amely a Teleki teret érintve kikanyarodik a Fiumei útra, ahol a volt Józsefvárosi pályaudvar mentén az Orczy térig megyünk. A túloldalon láthatóak a Józsefvárosi pályaudvar épületei, amelynek környéke, a külső Józsefváros és a Teleki tér magába szippantotta az újonnan érkezőket. A pályaudvart most egy Europai Oktatási Projekt keretében felépített emlékhely veszi körül, szomorú emlékeztetőül a haláltáborokba vezető gyülekező pontra. Az építész F. Kovács Attila, a Terror Háza jel értékű pengefalának tervezője.

l. újságcikk: http://www.octogon.hu/magazin/1864-1944-2004-2014/ 1864-1944-2004-2014

l. újságcikk: http://www.szombat.org/hirek-lapszemle/49441 „Nincs konszenzus…”

A Wesley Lelkészképző Főiskola a régi pályaudvari épületen emléktáblát helyezett el. Sajnos az emléktáblának nyoma veszett.

A sétát követően visszatérve a séta vezetője rövid összefoglaló előadást tart a látottakról.
A jelenlévők kvíz kérdésekre válaszolhatnak.
Végül megtekinthető a sétával kapcsolatosan készült rövidfilm.

Szeretettel várunk!