Széchenyi Ágnes: A népi-urbánus vitáról

Wesley előadások sorozat (szerk Nagy Péter Tibor)

2026 április 20 17 h.

• Helyszín: az online tér https://meet.google.com/kir-hatm-maq
• A programon ingyenesen és regisztráció nélkül lehet részt venni. A résztvevők beleegyezésüket adják, hogy  képernyőrögzítéssel felvétel készül, s az vágatlanul a netre kerül. A felvétel a https://archive.org/details/Conferences_SHS_2020s oldal felől pár héten belül hozzáférhető lesz.
• Széchenyi Ágnesről: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10001273

 A Wesley előadások sorozatról

A WJLF tudománytörténetének egyik legsikeresebb fejezete volt a WJLF részvétele az „INTERnational COoperation in the SSH: Comparative Socio-Historical Perspectives and Future Possibilities” című  európai projektben https://cordis.europa.eu/project/id/319974 2013-2017-ben. A projekt utóéletének egyik fontos eleme, hogy egy Wesley előadások nevü sorozattal dokumentáljuk a magyarországi tudományosság állását.

A Wesley előadások című sorozat kiinduló pontja a következő:

Egyetemi vagy phd képzésünket befejezve még néhány évtizedig „képben vagyunk” a tekintetben, hogy tudományágunk vezető tudósai (azaz egykori tanáraink) milyen előadásokat tartanak. Csakhogy az idő telésével az ő előadásaik is változnak, továbbá új emberek, kortársaink, vagy a nálunk fiatalabbak válnak  vezető tudósokká – tehát egyre tájékozatlanabbá válunk.

Sokan nagy munkát fektetnek abba, hogy egy-egy témáról egy, másfél órában alkossanak egy-egy előadás-narratívát – de e munkájuk épp értő kollégáik előtt marad rejtett.

Egymás kutatási tevékenységét egyre inkább csak írásokból követhetjük nyomon, vagy olyan konferenciákon, ahol egy-egy előadóra 15-20 perc jut. Pedig a legtöbb előadás mögött sokkal bőségesebb mondanivaló áll, s a bőségesebb mondanivaló értelemszerüen sokkal aktívabb tudományos vitákat eredményezne.

Fontos tudományos jelenség az is, hogy az emberi emlékezet tulajdonságai miatt, nem tudjuk pontosan rekonstruálni, hogy 10-20 év alatt magunk mennyit változunk, s tanítványainknak nem tudjuk megmutatni egykori mestereinket – hiszen már nem tartanak előadásokat, sőt talán nincsenek is az élők sorában. A normál egyetemi órákról (nemcsak az évtizedekkel ezelőttiekről, de a mostaniakról se) ugyanis szinte sosem készül videofelvétel, vagy ha készül nem kerül a netre. Ilyen tekintetben tehát a 2050-ben működő tudománytörténészek dolga sem lesz könnyebb.

A Wesley előadások felkértjei – 1-3 óra terjedelemben szabadon választhatnak arról, hogy milyen rájuk, tudományos pályájukra, tudományos témavilágukra jellemző előadást tartanak, néha pedig fontosnak itélt évfordulókhoz kötődnek felkéréseink.

A Wesley előadások sorozat vendégei voltak:

Bajomi Iván: A százötven éves múltú hazai központi tanügyi tanácsok alakváltozása; Bánlaky Pál: A szociotábor mint pedagógiai eszköz; Bánlaky Pál: Amit a szociotáborokban a MET-iskolák falvairól megtudtunk; Bányai Éva: A befolyásolás és ellenállás pszichológiája; Bányai Viktória: Vidéki holokauszt-emlékművek egy 1956-os felmérés tükrében; Bárdos-Féltoronyi Miklós: A Köztes-Európa egyházairól; Bárdos-Féltoronyi Miklós: Törökország: vallások és az állam; Barta Róbert: Churchill 150; Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában; Bibó István, ifj.: Bibó István – 2025-ből; Biró Tamás: A Rabbiképző „nyelvi tájképe” fennállásának első évtizedeiben; Biró Zsuzsanna Hanna: Az árnyékoktatás problématörténete; Biró Zsuzsanna Hanna: Befogadó iskola = befogadó társadalom; Biró Zsuzsanna Hanna: Tanári életutak, tanári karrierek: módszerek, megközelítések; Blandl Borbála: A felvilágosodás fogalma; Borbély-Pecze Tibor Bors: Pályacirkálás és átmeneti munkapiacok; Borbély-Pecze Tibor Bors: Public Employment Services, Active Measures, Covid-19 and the global job crisis; Csepeli György: A magyar nemzettudat a 21. században; Csepeli György: A magyar nép mentális szociográfiája; Csepregi András: Bonhoeffer; Csepregi András: Kereszténység és demokrácia Bibó István gondolkodásában; Csányi Vilmos: A spiritualitás két és fél millió éves; Czövek Tamás: A bibliai őstörténet ember- és társadalomképe; Czövek Tamás: Karizmatikus vezetők a Bibliában; Dérer Miklós: NATO 75; Dupcsik Csaba: Egy gyanús szociológus áskálódásai a megalapozott összeesküvés-elméletek ellen: Kalandozások az áltudomány, a társadalomtudomány, a hétköznapi tudás és az ideológia Mátrixában; Eisen, George: Kell-e még egy könyv a holokausztról?; Eörsi László: Megtorlás, 1956–61; Erdélyi Ágnes: A Láthatatlan Kollégium történetei; Erdős André: Mi az, hogy diplomácia?; Fazekas Csaba: Prohászka és a szélsőjobboldali radikálisok az 1920-as években; Ferge Zsuzsa: Beszélgetés a társadalompolitikáról; Fokasz Nikosz: Polgárok vagy potyautasok? Kollektív cselekvési formák Görögországban, magyarországi tanulságokkal; Forrai Gábor: Tudományelmélet; Forrai Judit: Mikro- és makrokozmosz kölcsönhatása a gyógyítás és gyógyulás szolgálatában; Forray R. Katalin: A romológia intézményesülése; Forray R. Katalin: Modern cigánykutatások; Fried István: Pályám emlékezete; Gazda József: A vasfüggönyön innen és túl; Géczi János: Az európai történeti világképek-emberképek-műveltségképek; Géczi János: Ikonológiai esettanulmány: a reneszánsz vitalista világkép-emberkép; Gedő Éva: Történetírás és történetiség; Gordon Győri János: Szépség és szörnyeteg: 4 ellentmondásos jelenség az oktatás világában; Gömöri György: Pályám; Hadas Miklós: A plurális habitus elmélete; Hajdu Tibor: A magyar kommunista párt őszinte története (1918–1949); Hajdu Tibor: Károlyi Mihály 150; Hajdu Tibor: Trianon-hazugságok; Halász Gábor: Kutatás, politika, gyakorlat; Harcsa István: Társadalmi tagolódás és mobilitás:, A társadalomstatisztika művelése a KSH-beli Andorka–Cseh-Szombathy műhelyben:, Családi kohézió az időmérlegek tükrében:, Ifjúságkutatás egykor és ma; Hargittai István: A tudósok története: Beszélgetés Hargittai Istvánnal; Hideg Éva: A jövőkutatás tudománya napjainkban; Horváth Zsuzsanna: Szerzők és művek a közoktatási irodalmi kánonjában: rögzülések, változások, konfliktusok; Horváth Zsuzsanna: Veres András 80; Hrubos Ildikó: Felsőoktatás a 21. században; Hrubos Ildikó: Kulcsok a felsőoktatás változó társadalmi szerepének megértéséhez; Hubai Péter: A kereszténység diadalának okairól Egyiptomban; Hufnagel Levente: Ökoteológia, avagy korunk globális válságának gyökerei és a fenntartható társadalom lehetősége; Inkei Péter: Kulturális politikák nemzetközi összevetése; Juhász Pál: Agrártörténet és növekedéselméletek; Kádár Zsuzsanna, B.: Mit és kit mentettek a magyar embermentők 1944/1945-ben?; Kamarás István: Hittan, erkölcstan, embertan; Kamarás István: Tarkovszkij Stalkerének fogadtatása; Kapitány Gábor: Szellemi termelés és kapitalizmus; Kapitány Gábor: Szimbólum, szimbolizáció, a világ szimbolikus megközelítése; Karády Viktor: A prozopográfia és társadalomstatisztika lehetőségei; Karády Viktor: Iskolázás és nemzetépítés; Karády Viktor: Szociológiai közelítések az antiszemitizmushoz; Kárpáti Andrea: „Jelképek erdején át…”: A kamaszok képi nyelve; Karsai László: Viták a magyar holokauszt történetírásában és azon kívül; Kertai Szabó Ildikó: A kvéker mozgalom mint a reformáció sajátságos felekezete; Korazim-Kőrösy, Yossi: Interdisciplinary collaborations in social science; Kozma Tamás: Az Oktatáskutató; Kozma Tamás: Bevezetés az oktatáspolitikába: alapok, szereplők, színterek; Kozma Tamás:  A komparatív oktatáskutatás alapjai: Oktatási rendszerek, oktatási modellek; Krausz Tamás: Sztálin; Ladányi János: Szociálpolitika a rendszerváltás előtt és után; Lamm Vanda: Világproblémák a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezési gyakorlatában; Lendvai L. Ferenc: Thomas Mann 150; Lendvai L. Ferenc: Vallásfilozófia az 1980-as években; Lengyel György: Izoláció vagy integráció?; Lengyel László: A magyar reform-közgazdaságtan története; Lengyel László: A világ ötödik újrafelosztása; Ludassy Mária: A toleranciától a szabadságig; Lukács Péter: Hazai közoktatás-politikai trendek 2010–2020; Máté-Tóth András: Sebzett kollektív identitás mint a regionális vallásértelmezés lehetősége; Mazsu János: Értelmiségtörténet – értelmiségszociológia; Melegh Attila: A szocialista rendszerek mint történetileg változó vegyes gazdasági rendszerek; Mink Júlia: A jogállam és a szekuláris állam lebontása Magyarországon; Mink Júlia: Az áldozatvédelem, áldozatsegítés fő kérdései Magyarországon; Murányi István: Miért nem érdemes ifjúságszociológiát tárgyalni/kutatni/művelni?;  Murányi István: Hazai (külhoni) vélt vagy valósnak minősített ifjúságkutatások; Nagy Endre: Polányi Károly és Polányi Mihály; Nagy Péter Tibor: A 2010-es évek magyar oktatáspolitikájának három célja; Nagy Péter Tibor: A kutatási adatok társadalmi természete; Nagy Péter Tibor: A portrait of a European sociologist: Mihály Csákó 80; Nagy Péter Tibor: Growing inequalities in the education in 2010s; Nagy Péter Tibor: Kelemen Elemérről; Nagy Péter Tibor: Oktatás és politika a két világháború között; Nagy Péter Tibor: Társadalomtudományi hálózatok; Nagy Péter Tibor: The Central European melting pot; Nagy Péter Tibor: The killed and survivors; Nahalka István: A mérés lehetősége és lehetetlensége a pedagógiában és a pszichológiában:, A közoktatás tartalmi szabályozásának két rivális paradigmája neveléstudományi megközelítésben; Ollé János: Neveléstudomány vagy pedagógia? „Egy kis hazai” tudományszociológiai elemzés; Orosz Éva: Vázlat a magyar egészségügy válságos évtizedeiről; Ölbei Tamás: „Athletae intrepidi Christi” or „ac superbiam sectantes Luciferi”?: The relationship between the Holy See and the Great Companies in the Mid-14th Century; Ölbei Tamás: Arnaud de Cervole, a Főesperes keresztes hadjárata az Úr 1365. évében; Örkény Antal: A migránsok társadalmi integrációja európai nemzetközi összehasonlításban; Örkény Antal:  Európa válsága és az idegenellenesség; Pelle János: Zsidókérdés és holokauszt: A kollektív tragédia szociálpszichológiai szempontból; Perintfalvi Rita: Az egyházon belüli szexuális bántalmazás; Pétervári Kinga: Szuverenitás kontra joguralom?; Pléh Csaba: A nyelvi megértés folyamata: információ és szabályok; Pléh Csaba: Az emberkép vitái és a mai pszichológia jövője; Polonyi István: Az oktatás finanszírozása; Pók Attila: A bűnbakkeresés haszna és kára; Pók Attila: Hogyan lesz a múltból történelem?; Pók Attila: Jászi 150; Pukánszky Béla: Szent-Györgyi Albert az egyetem nevelő szerepéről; Radnóti Sándor: Az ízlés problémája; Rosta Gergely: Az európai katolikusokról; Rosta Gergely: Vallási szocializáció és vallásosság szociológus szemmel; Róna-Tas András: A tudománypolitika sodrásában; Schweitzer Gábor: A „zsidóbérenc” Molnár Kálmán pályafutása; Sík Endre: A morális pánikgomb; Simonovits András: Rövid, közép- és hosszútávú nyugdíjreformok: Magyarország, 2025; Somlai Péter: Cseh-Szombathy; Somlai Péter: Koncepciók a történelem irányáról a felvilágosodástól a jelenkorig; Szabó Lajos: A magyar olimpiai mozgalom története; Szabó Lajos: A magyar sportigazgatás története; Szabó Lajos: Los Angeles-i Olimpia, 1984; Szegő Iván: A felkelőparancsnokok társadalmi mobilitása; Szekfü András: Így filmeztünk: Az ötkötetes filmszakmai életút-interjúsorozat tanulságai; Szent-Iványi István: 20 éve az EU-ban; Szentpéteri Nagy Richárd: A kormányformák konvergenciája; Szentpéteri Nagy Richárd: A politika rendszerei; Szilágyi Péter: A modern állam napjainkban; Szilágyi-Gál Mihály: Az álhírek és összeesküvés-elméletek filozófiai vonatkozásai; Szűcs László Gergely: Az emberi jogok társadalmi gyökerei (1): Axel Honneth:, Az emberi jogok társadalmi gyökerei (2): Jürgen Habermas; Thun Éva: A Comparative Analysis of the Concepts of ‘Collective Capacity Building’ and ‘Consciousness/Awareness Raising’ through Teaching and Learning; Thun Éva: Zsolnai József tudománypedagógia-elméletének recepciója; Tibor Bors Borbély-Pecze: The Future of the Labour Market & Public Employment Services: A Global Review; Tibori Tímea: Álomból valóság: Életmód – elmélet és gyakorlat; Tóth Ágnes: Felelősségre vonás vagy büntetés? A magyarországi németek elhurcolása, internálása, kitelepítése; Tóth Pál Péter: A Kárpát-medencei magyar népességfejlődésről; Tóth Pál Péter: Az európai menekültválságról; Tóth Tamás: Why ghetto schools matter?; Trencsényi László: A nevelés új színterei, sokszínű paletta: Gyermekkultúra – gyerekmozgalmak; Trencsényi László: Ide-oda, előre: A hetvenes évek innovációi; Ugrai János: A lelkészprozopográfiáról; Ugrai János: Református lelkészek mobilitása; Uhrman Iván: Turul a magyar nemzeti emlékezetben; Ungváry Rudolf: A felvilágosodás megtagadása a demokrácia álarcában; Urfi Péter: A papok és a számok: „A gyerekmolesztálási ügy”-ről a katolikus egyházban; Vajda Mihály: Filozófiáim; Vattamány Gyula: IV. századi judaizáló keresztények; Veres András: József Attila identitásai; Wessely Anna: A kortárs művészet kutatása; Wildmann János: Bevezetés a gyakorlati teológiába;