A Masaryk elnök által fémjelzett két világháború közötti ún. első Csehszlovák Köztársaság megítélése meglehetősen ellentmondásos. Hol a demokrácia közép-európai szigeteként emlegetik, hol pedig a német és a magyar kisebbséget elnyomó áldemokráciaként. Az előadás arra próbál választ adni, hogy hogyan viszonyult a Csehszlovák állam a magyarokhoz és milyen volt a magyarok viszony a csehszlovák államhoz és annak politikai berendezkedéséhez. Végeredményben pedig választ kapunk arra is, hogy hogyan lehet minősíteni az első Csehszlovák Köztársaságot.
Wesley előadások sorozat (szerk Nagy Péter Tibor)
2026 május 18 h. 16 h.
- Helyszín: az online tér https://meet.google.com/kir-hatm-maq
- A programon ingyenesen és regisztráció nélkül lehet részt venni. A résztvevők beleegyezésüket adják, hogy képernyőrögzítéssel felvétel készül, s az vágatlanul a netre kerül. A felvétel a https://archive.org/details/Conferences_SHS_2020s oldal felől pár héten belül hozzáférhető lesz.
- Simonról: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10043579
A Wesley előadások sorozatról
A WJLF tudománytörténetének egyik legsikeresebb fejezete volt a WJLF részvétele az „INTERnational COoperation in the SSH: Comparative Socio-Historical Perspectives and Future Possibilities” című európai projektben https://cordis.europa.eu/project/id/319974 2013-2017-ben. A projekt utóéletének egyik fontos eleme, hogy egy Wesley előadások nevű sorozattal dokumentáljuk a magyarországi tudományosság állását.
A Wesley előadások című sorozat kiinduló pontja a következő:
Egyetemi vagy phd képzésünket befejezve még néhány évtizedig „képben vagyunk” a tekintetben, hogy tudományágunk vezető tudósai (azaz egykori tanáraink) milyen előadásokat tartanak. Csakhogy az idő telésével az ő előadásaik is változnak, továbbá új emberek, kortársaink, vagy a nálunk fiatalabbak válnak vezető tudósokká – tehát egyre tájékozatlanabbá válunk.
Sokan nagy munkát fektetnek abba, hogy egy-egy témáról egy, másfél órában alkossanak egy-egy előadás-narratívát – de e munkájuk épp értő kollégáik előtt marad rejtett.
Egymás kutatási tevékenységét egyre inkább csak írásokból követhetjük nyomon, vagy olyan konferenciákon, ahol egy-egy előadóra 15-20 perc jut. Pedig a legtöbb előadás mögött sokkal bőségesebb mondanivaló áll, s a bőségesebb mondanivaló értelemszerűen sokkal aktívabb tudományos vitákat eredményezne.
Fontos tudományos jelenség az is, hogy az emberi emlékezet tulajdonságai miatt, nem tudjuk pontosan rekonstruálni, hogy 10-20 év alatt magunk mennyit változunk, s tanítványainknak nem tudjuk megmutatni egykori mestereinket – hiszen már nem tartanak előadásokat, sőt talán nincsenek is az élők sorában. A normál egyetemi órákról (nemcsak az évtizedekkel ezelőttiekről, de a mostaniakról se) ugyanis szinte sosem készül videófelvétel, vagy ha készül nem kerül a netre. Ilyen tekintetben tehát a 2050-ben működő tudománytörténészek dolga sem lesz könnyebb.
A Wesley előadások felkértjei – 1-3 óra terjedelemben szabadon választhatnak arról, hogy milyen rájuk, tudományos pályájukra, tudományos témavilágukra jellemző előadást tartanak, néha pedig fontosnak ítélt évfordulókhoz kötődnek felkéréseink.
A Wesley előadások sorozat vendégei voltak:
Bajomi Iván: A százötven éves múltú hazai központi tanügyi tanácsok alakváltozása; Bánlaky Pál: A szociotábor mint pedagógiai eszköz; Bánlaky Pál: Amit a szociotáborokban a MET-iskolák falvairól megtudtunk; Bányai Éva: A befolyásolás és ellenállás pszichológiája; Bányai Viktória: Vidéki holokauszt-emlékművek egy 1956-os felmérés tükrében; Bárdos-Féltoronyi Miklós: A Köztes-Európa egyházairól; Bárdos-Féltoronyi Miklós: Törökország: vallások és az állam; Barta Róbert: Churchill 150; Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában; Bibó István, ifj.: Bibó István – 2025-ből; Biró Tamás: A Rabbiképző „nyelvi tájképe” fennállásának első évtizedeiben; Biró Zsuzsanna Hanna: Az árnyékoktatás problématörténete; Biró Zsuzsanna Hanna: Befogadó iskola = befogadó társadalom; Biró Zsuzsanna Hanna: Tanári életutak, tanári karrierek: módszerek, megközelítések; Blandl Borbála: A felvilágosodás fogalma; Borbély-Pecze Tibor Bors: Pályacirkálás és átmeneti munkapiacok; Borbély-Pecze Tibor Bors: Public Employment Services, Active Measures, Covid-19 and the global job crisis; Csepeli György: A magyar nemzettudat a 21. században; Csepeli György: A magyar nép mentális szociográfiája; Csepregi András: Bonhoeffer; Csepregi András: Kereszténység és demokrácia Bibó István gondolkodásában; Csányi Vilmos: A spiritualitás két és fél millió éves; Czövek Tamás: A bibliai őstörténet ember- és társadalomképe; Czövek Tamás: Karizmatikus vezetők a Bibliában; Dérer Miklós: NATO 75; Dupcsik Csaba: Egy gyanús szociológus áskálódásai a megalapozott összeesküvés-elméletek ellen: Kalandozások az áltudomány, a társadalomtudomány, a hétköznapi tudás és az ideológia Mátrixában; Eisen, George: Kell-e még egy könyv a holokausztról?; Eörsi László: Megtorlás, 1956–61; Erdélyi Ágnes: A Láthatatlan Kollégium történetei; Erdős André: Mi az, hogy diplomácia?; Fazekas Csaba: Prohászka és a szélsőjobboldali radikálisok az 1920-as években; Ferge Zsuzsa: Beszélgetés a társadalompolitikáról; Fokasz Nikosz: Polgárok vagy potyautasok? Kollektív cselekvési formák Görögországban, magyarországi tanulságokkal; Forrai Gábor: Tudományelmélet; Forrai Judit: Mikro- és makrokozmosz kölcsönhatása a gyógyítás és gyógyulás szolgálatában; Forray R. Katalin: A romológia intézményesülése; Forray R. Katalin: Modern cigánykutatások; Fried István: Pályám emlékezete; Gazda József: A vasfüggönyön innen és túl; Géczi János: Az európai történeti világképek-emberképek-műveltségképek; Géczi János: Ikonológiai esettanulmány: a reneszánsz vitalista világkép-emberkép; Gedő Éva: Történetírás és történetiség; Gordon Győri János: Szépség és szörnyeteg: 4 ellentmondásos jelenség az oktatás világában; Gömöri György: Pályám; Hadas Miklós: A plurális habitus elmélete; Hajdu Tibor: A magyar kommunista párt őszinte története (1918–1949); Hajdu Tibor: Károlyi Mihály 150; Hajdu Tibor: Trianon-hazugságok; Halász Gábor: Kutatás, politika, gyakorlat; Harcsa István: Társadalmi tagolódás és mobilitás:, A társadalomstatisztika művelése a KSH-beli Andorka–Cseh-Szombathy műhelyben:, Családi kohézió az időmérlegek tükrében:, Ifjúságkutatás egykor és ma; Hargittai István: A tudósok története: Beszélgetés Hargittai Istvánnal; Hideg Éva: A jövőkutatás tudománya napjainkban; Horváth Zsuzsanna: Szerzők és művek a közoktatási irodalmi kánonjában: rögzülések, változások, konfliktusok; Horváth Zsuzsanna: Veres András 80; Hrubos Ildikó: Felsőoktatás a 21. században; Hrubos Ildikó: Kulcsok a felsőoktatás változó társadalmi szerepének megértéséhez; Hubai Péter: A kereszténység diadalának okairól Egyiptomban; Hufnagel Levente: Ökoteológia, avagy korunk globális válságának gyökerei és a fenntartható társadalom lehetősége; Inkei Péter: Kulturális politikák nemzetközi összevetése; Juhász Pál: Agrártörténet és növekedéselméletek; Kádár Zsuzsanna, B.: Mit és kit mentettek a magyar embermentők 1944/1945-ben?; Kamarás István: Hittan, erkölcstan, embertan; Kamarás István: Tarkovszkij Stalkerének fogadtatása; Kapitány Gábor: Szellemi termelés és kapitalizmus; Kapitány Gábor: Szimbólum, szimbolizáció, a világ szimbolikus megközelítése; Karády Viktor: A prozopográfia és társadalomstatisztika lehetőségei; Karády Viktor: Iskolázás és nemzetépítés; Karády Viktor: Szociológiai közelítések az antiszemitizmushoz; Kárpáti Andrea: „Jelképek erdején át…”: A kamaszok képi nyelve; Karsai László: Viták a magyar holokauszt történetírásában és azon kívül; Kertai Szabó Ildikó: A kvéker mozgalom mint a reformáció sajátságos felekezete; Korazim-Kőrösy, Yossi: Interdisciplinary collaborations in social science; Kozma Tamás: Az Oktatáskutató; Kozma Tamás: Bevezetés az oktatáspolitikába: alapok, szereplők, színterek; Kozma Tamás: A komparatív oktatáskutatás alapjai: Oktatási rendszerek, oktatási modellek; Krausz Tamás: Sztálin; Ladányi János: Szociálpolitika a rendszerváltás előtt és után; Lamm Vanda: Világproblémák a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezési gyakorlatában; Lendvai L. Ferenc: Thomas Mann 150; Lendvai L. Ferenc: Vallásfilozófia az 1980-as években; Lengyel György: Izoláció vagy integráció?; Lengyel László: A magyar reform-közgazdaságtan története; Lengyel László: A világ ötödik újrafelosztása; Ludassy Mária: A toleranciától a szabadságig; Lukács Péter: Hazai közoktatás-politikai trendek 2010–2020; Máté-Tóth András: Sebzett kollektív identitás mint a regionális vallásértelmezés lehetősége; Mazsu János: Értelmiségtörténet – értelmiségszociológia; Melegh Attila: A szocialista rendszerek mint történetileg változó vegyes gazdasági rendszerek; Mink Júlia: A jogállam és a szekuláris állam lebontása Magyarországon; Mink Júlia: Az áldozatvédelem, áldozatsegítés fő kérdései Magyarországon; Murányi István: Miért nem érdemes ifjúságszociológiát tárgyalni/kutatni/művelni?; Murányi István: Hazai (külhoni) vélt vagy valósnak minősített ifjúságkutatások; Nagy Endre: Polányi Károly és Polányi Mihály; Nagy Péter Tibor: A 2010-es évek magyar oktatáspolitikájának három célja; Nagy Péter Tibor: A kutatási adatok társadalmi természete; Nagy Péter Tibor: A portrait of a European sociologist: Mihály Csákó 80; Nagy Péter Tibor: Growing inequalities in the education in 2010s; Nagy Péter Tibor: Kelemen Elemérről; Nagy Péter Tibor: Oktatás és politika a két világháború között; Nagy Péter Tibor: Társadalomtudományi hálózatok; Nagy Péter Tibor: The Central European melting pot; Nagy Péter Tibor: The killed and survivors; Nahalka István: A mérés lehetősége és lehetetlensége a pedagógiában és a pszichológiában:, A közoktatás tartalmi szabályozásának két rivális paradigmája neveléstudományi megközelítésben; Ollé János: Neveléstudomány vagy pedagógia? „Egy kis hazai” tudományszociológiai elemzés; Orosz Éva: Vázlat a magyar egészségügy válságos évtizedeiről; Ölbei Tamás: „Athletae intrepidi Christi” or „ac superbiam sectantes Luciferi”?: The relationship between the Holy See and the Great Companies in the Mid-14th Century; Ölbei Tamás: Arnaud de Cervole, a Főesperes keresztes hadjárata az Úr 1365. évében; Örkény Antal: A migránsok társadalmi integrációja európai nemzetközi összehasonlításban; Örkény Antal: Európa válsága és az idegenellenesség; Pelle János: Zsidókérdés és holokauszt: A kollektív tragédia szociálpszichológiai szempontból; Perintfalvi Rita: Az egyházon belüli szexuális bántalmazás; Pétervári Kinga: Szuverenitás kontra joguralom?; Pléh Csaba: A nyelvi megértés folyamata: információ és szabályok; Pléh Csaba: Az emberkép vitái és a mai pszichológia jövője; Polonyi István: Az oktatás finanszírozása; Pók Attila: A bűnbakkeresés haszna és kára; Pók Attila: Hogyan lesz a múltból történelem?; Pók Attila: Jászi 150; Pukánszky Béla: Szent-Györgyi Albert az egyetem nevelő szerepéről; Radnóti Sándor: Az ízlés problémája; Rosta Gergely: Az európai katolikusokról; Rosta Gergely: Vallási szocializáció és vallásosság szociológus szemmel; Róna-Tas András: A tudománypolitika sodrásában; Schweitzer Gábor: A „zsidóbérenc” Molnár Kálmán pályafutása; Sík Endre: A morális pánikgomb; Simonovits András: Rövid, közép- és hosszútávú nyugdíjreformok: Magyarország, 2025; Somlai Péter: Cseh-Szombathy; Somlai Péter: Koncepciók a történelem irányáról a felvilágosodástól a jelenkorig; Szabó Lajos: A magyar olimpiai mozgalom története; Szabó Lajos: A magyar sportigazgatás története; Szabó Lajos: Los Angeles-i Olimpia, 1984; Szegő Iván: A felkelőparancsnokok társadalmi mobilitása; Szekfü András: Így filmeztünk: Az ötkötetes filmszakmai életút-interjúsorozat tanulságai; Szent-Iványi István: 20 éve az EU-ban; Szentpéteri Nagy Richárd: A kormányformák konvergenciája; Szentpéteri Nagy Richárd: A politika rendszerei; Szilágyi Péter: A modern állam napjainkban; Szilágyi-Gál Mihály: Az álhírek és összeesküvés-elméletek filozófiai vonatkozásai; Szűcs László Gergely: Az emberi jogok társadalmi gyökerei (1): Axel Honneth:, Az emberi jogok társadalmi gyökerei (2): Jürgen Habermas; Thun Éva: A Comparative Analysis of the Concepts of ‘Collective Capacity Building’ and ‘Consciousness/Awareness Raising’ through Teaching and Learning; Thun Éva: Zsolnai József tudománypedagógia-elméletének recepciója; Tibor Bors Borbély-Pecze: The Future of the Labour Market & Public Employment Services: A Global Review; Tibori Tímea: Álomból valóság: Életmód – elmélet és gyakorlat; Tóth Ágnes: Felelősségre vonás vagy büntetés? A magyarországi németek elhurcolása, internálása, kitelepítése; Tóth Pál Péter: A Kárpát-medencei magyar népességfejlődésről; Tóth Pál Péter: Az európai menekültválságról; Tóth Tamás: Why ghetto schools matter?; Trencsényi László: A nevelés új színterei, sokszínű paletta: Gyermekkultúra – gyerekmozgalmak; Trencsényi László: Ide-oda, előre: A hetvenes évek innovációi; Ugrai János: A lelkészprozopográfiáról; Ugrai János: Református lelkészek mobilitása; Uhrman Iván: Turul a magyar nemzeti emlékezetben; Ungváry Rudolf: A felvilágosodás megtagadása a demokrácia álarcában; Urfi Péter: A papok és a számok: „A gyerekmolesztálási ügy”-ről a katolikus egyházban; Vajda Mihály: Filozófiáim; Vattamány Gyula: IV. századi judaizáló keresztények; Veres András: József Attila identitásai; Wessely Anna: A kortárs művészet kutatása; Wildmann János: Bevezetés a gyakorlati teológiába;