A történelmi hagyomány április 4-éhez köti azt a pillanatot, amikor a Vörös Hadsereg katonái elhozták Magyarország számára a náci és a vele szövetséges horthysta-szálasista rezsim okozta embertelenség poklától, történelmünknek e példátlanul gonosz kísértésétől való végleges megszabadulás bizonyosságát.

Százezrek, mindenekelőtt Izrael, a Választott Nép velünk élő leányai és fiai köszönhették puszta életüket is e sorsfordító történésnek.

Az emlékezés alkalmával bűnbánattal és szégyenkezéssel valljuk meg, hogy a magyar hadsereg és a magyar hatóságok II. világháborús tetteit (köztük a határainkon kívül élő más állampolgárságú felebarátaink tömegeinek okozott tengernyi halált és szenvedést) a korabeli magyar társadalom igen jelentékeny része (ideértve keresztény egyházainkat és a keresztény hívőket is) támogatta, de legalábbis nem ellenezte, és hogy csak nagyon kevesen voltak azok, akik fegyverrel, szolidáris tettel, vagy akár szóval és szimbolikus gesztusokkal igyekeztek (volna) feltartóztatni a vérgőzös indulatokat. Tetézi e szégyent, hogy az azóta eltelt hét évtized alatt sem került sor az elkövetett bűnökkel való társadalmi szembenézésre, sőt, hogy a 2010-es évek óta hatalmon lévő magyar kormányzatok, valamint hazánk egyházi-vallási közösségei is a korabeli politikai tettesek felmentését, nemegyszer kifejezett méltatását és felmagasztalását kísérlik meg.

A fakuló történelmi önismeret szabdalta korunkban a 124. Zsoltár szavaival gondolunk a magyar nemzet hetvenhat évvel ezelőtti felszabadulására:

„Ha nem az Úr az, aki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek: akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk; akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek. Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk. A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette az eget és a földet.”

Az ünnep alkalmával most is felhívjuk a figyelmet azokra a konferenciális alkalmainkra, amelyeket a felszabadulás hetvenötödik évfordulójának szentelve rendeztünk a WJLF-n:

 

Majsai Tamás
WJLF Soá és Kereszténység Kutatóintézet

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.
Share This