Két új szakcikkel jelentkeztek a WJLF oktatói 2022 márciusában az oktatás, képzés és a fenntartható munkaerőpiac hazai és uniós vonatkozásairól
Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors a fenntartható munkaerőpiaci vitához kapcsolódó írása a Munkaügyi Szemle Onlineban olvasható Mi legyen fenntartható? A munkaerőpiac vagy az ellenállóképesség?
https://www.munkaugyiszemle.hu/mi-legyen-fenntarthato-munkapiac-vagy-az-ellenallokepesseg
Ebben az írásban főként amellett érvelek, hogy egy munkaerőpiac fenntarthatósága önmagában a gazdaság-társadalom-oktatás hármasságában nem írható le. Ahogyan a Római Klub első jelentése is öt tényező egymásra hatását vizsgálta: népesség, ipar, mezőgazdaság, nem megújuló erőforrások, környezetszennyezés. Tehát emberi társadalom és környezetének egyensúlyi helyzetének elemzése nélkül a munkapiac fenntarthatóságáról sem lehet hasznos diagnózist alkotni. Ez az a témakör, amelyet az elmúlt időszakban a zöld gazdaság, zöld készségek, fenntartható fejlődés (és nem csak növekedés), megállapodott gazdaság kérdésköreivel szokás leírni. A Római Klub megismételt jelentésének fő üzenete, hogy „a hatékonyság növekedése a rugalmas ellenálló képesség rovására megy, és ez a társadalom minden szektorában érzékelhető.” Összességében tehát a munkaerőpiacot tekintsük egy komplex rendszer részének. Így belső változóinak figyelemmel kísérése fontos, de nem elégséges feltétele annak, hogy hosszabb távú trendeket rajzoljunk fel. E tekintetben az eredeti vitacikk értelmezési tartományát szélesíteni javaslom, ahol a gazdaság és ezen belül a munkapiac és az oktatás a társadalmi felépítmény része, amely csak a környezeti összhanggal együtt értelmezhető.
A formálódó Európai Oktatási Térséget mutatja be az Opus et Educatio (Munka és Nevelés) szaklap hasábjain Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors és Borbély-Pecze Mariann Az Európai Oktatási Térség és Magyarország 9.évf (1) 3-16. című cikke. DOI: https://doi.org/10.3311/ope.491
http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/491
Education and Training (E&T) has long played a marginal role in European cooperation. As an activity falling within the competence of the Member States, Community cooperation has focused mainly on the use of human capital (see free movement of workers). In essence, it is only in the last 30 years, in the context of the extension of open method of coordination (OMC), that education policy/matters have become a broad education policy/matter and all its sub-sectors (public education, youth vocational training, higher education, adult education and training), based on European and, within that, EU common grounds (Halász, 2012). The concept of the European Education Area is a continuation of this thinking. The concept is based on five priorities and seven key indicators for the period 2021-2030 (Eurostat, 2021). Of the three key indicators of the Porto Social Summit (7 May 2020), one specifically targets lifelong learning (LLL) (at least 60% of adults in education and training by 2030 and at least 47% of 25–64-year-olds in education and training by 2025). (European Council, 2021b). For young people, the interpretation and use of PISA (Programme for International Student Assessment) data has become crucial, with digital and green competences being highlighted for the first time. This article describes the process by which these objectives have been developed and reviews where the EU as a whole and Hungary are in the process of achieving them.