Borbély-Pecze Tibor Bors a Neveléstudományi Tanszék habilitált docense szerzőtársaival részéletes nemzetközi kitekintést publikált az Új Pedagógiai Szemle 2021/9-10 számába.
Borbély-Pecze Tibor Bors – Pálvölgyi Lajos – Tajtiné Lesó Györgyi: Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek – Elvárások és példák. Új Pedagógiai Szemle 71. évfolyam (2021),09-10. szám.
Amikor az iskolai pályaorientáció digitális támogatásáról beszélünk, jellemzően kétféle rendszerről esik szó. Az egyik típust összefoglaló néven pályainformációs rendszernek hívjuk (pl. USA: O*Net rendszer DoL (fenntartó: Föderális Munkaügyi Minisztérium),[1] Németország: Planet-Beruf,[2] BfA (fenntartó: Szövetségi Munkaügynökség), Nagy-Britannia ICould,[3] Education & Employment). Ezek célja, hogy közérthető, komprehenzív, a lakosság széles köre számára elérhető és karbantartott szakmai, továbbképzési, foglalkozási adatokat tegyenek közzé és tartsanak karban. Jellemző, hogy az ilyen rendszereket kormányzatok működtetik, de legalábbis látják el közhiteles adatokkal. A céljuk közgazdasági és pályadöntési megfontolásokból egyértelmű: csökkenteni a döntés körüli információs aszimmetriát, kiegyenlíteni (már amennyire ez lehetséges) a tájékozottsági szinteket. Angol nyelvterületen ezeket a rendszereket szokás LMI rövidítéssel jelölni, amely jelenthet labour market informationt vagy intelligence-t is. Ez utóbbi esetében az oktatási, továbbképzési és munkaerőpiaci/foglalkozási információk a lakosság és a vállalatok egyes csoportjai számára közérthető módon kerülnek közzétételre. A pályainformációs rendszerek fejlesztésére, fenntartására ma már nem csak az OECD-országok, de a felzárkózó államok is komoly kormányzati forrásokat költenek (Borbély-Pecze, 2021). A pályaorientációval kapcsolatos digitális rendszerek másik csoportját az iskolai pályaorientációs munkát támogató tanulásmenedzsment-rendszerek képezik, amelyeket angol nyelven learning management system (LMS) rövidítéssel jelölnek. (A különféle tanulásmenedzsment-rendszerek közötti eltéréseket ebben a cikkben nem tárgyaljuk.) Jóllehet nagyon sok általános célú LMS rendszer létezik, speciálisan a pályaorientációt támogató ilyen rendszerekből jelentősen kevesebb jó nemzetközi példa áll rendelkezésre, mint LMI rendszerekből. Jó példaként emelhető ki a kanadai Real Game,[4] a 2000-es évek közepéig önálló rendszert fejlesztő brit/angol Cascaid[5] vagy a finn Studeo és Sanomapro.[6] Jellemzőjük, hogy többnyire magáncégek, leginkább nonprofit alapítványok fejlesztik ki és tartják karban ezeket a felületeket, de állami, közhiteles pályainformációkból dolgoznak
A teljes cikk itt olvasható: http://upszonline.hu/index.php?article=710910013&fbclid=IwAR2cErqma_SC4cvkNYzsAXdDZfm_GQkMnu2TFgteyIrVAICiq0nCNojTKEY
[1] https://www.onetonline.org/
[2] https://planet-beruf.de/schuelerinnen/
[3] https://icould.com/
[4] https://www.realgame.ca/en/games/TRG/blueprint.html
[5] https://cascaid.co.uk/
[6] https://www.sanomapro.fi/
A második cikk az Opus et Educato 8. évfolyamának 4. számában jelent meg
Krízis és újratanulás a Post-Covid korszakban.: Oktatás, képességek 2030
OPUS ET EDUCATIO: MUNKA ÉS NEVELÉS 8 : 4 pp. 115-124. , 10 p. (2021)
A válságok jellemzően együtt járnak a megnövekedett bizonytalansággal. Az egyéni, közösségi és társadalmi szinten is teret nyerő bizonytalanságra kétféle válasz szokott születni. Az egyik megoldási mód, hogy amint lehet visszalépünk a korábbi „normalitásba”, amely megfogalmazás alatt azt szoktuk érteni, hogy mindent ugyanúgy csinálunk majd, ahogyan a válság előtt. A másik megoldás, hogy újra értelmezzük a helyzetünket és változtatunk. A krízis mindig abból indul ki, hogy az egyén, társadalom kénytelen valamilyen, a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülménnyel szembenézni és reagálni arra. Jacobson krízismátrix elmélete szerint (Jacobson, 1979) a megoldáson kívül számos további hatékonytalan válasz is elképzelhető (a kompromisszum, az ineffektív megoldás vagy az összeomlás). A társadalmi válság „olyan katasztrófákból eredő eseményekre utal, amelyek veszélyeztetik a normális társadalmi rendet és a közbiztonságot, és a társadalmi működési mechanizmusban funkciózavarokat okoznak” (Xu, Wang, Shen, Ouyang, Tu, 2016)
A teljes cikk itt olvasható:
http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/480/851