Az isten- és emberellenes antiszemitizmust állampolitikai rangra emelő, és magát közben ricsajosan kereszténynek hirdető horthysta Magyarország hetvenhét évvel ezelőtt, 1944. április 5-ével végérvényesen rálépett az ún. végső megoldás náci programjának az útjára.
A kereszténység által Megváltóként ismert, zsidónak született és hithű izraelitaként meghalt Názáreti Jézus magyar hazánkban élő atyjafiai, testvéreink és honfitársaink, a fenti naptól – a március 29-én meghozott 1240/1944. M. E. sz. rendelet értelmében – fizikailag is céltábláivá váltak a megvetésnek és a jogfosztásnak: házon kívül tízszer tíz centiméteres, könnyen el nem távolíthatóan, varrással rögzített kanári sárga színű, hatágú csillagot voltak kötelesek viselni felső ruházatukon.
Április 5-ére emlékezve Dávid bűnvalló szavaival (51. Zsoltár, 3-4.) emlékezünk és emlékeztetünk a magyar nemzet e rettenetes szégyenfoltjára, a magunk megbélyegzésének e ma is iszonyattal eltöltő gyalázatára:
„Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.”
Dr. Majsai Tamás
WJLF Soá és Kereszténység Kutatóintézet
