„Egyre inkább VUCA (volatility, uncertainty, complexity, ambiguity) világban élünk.

Magyarul a
V: volatilitás (változékonyság), B: bizonytalanság, K: komplexitás, K: kettősség szavak adják ki az angol nyelvű rövidítést. Az eredetileg az Amerikai Egyesült Államok hadserege (US Army) által a 1990-es évek arab konfliktusai során megalkotott betűszó – amely a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás után a polgári életben is gyökeret vert1 – az olyan helyzetekre utal, amikor minden kiszámíthatatlan, és szinte bármi vagy annak az ellenkezője is megtörténhet a cselekmény szereplőivel (Stiehm, 2002). Felkészülni tehát csak a kiszámíthatatlan és bizonytalan helyzetek sorozatára lehet. Ez a nagyfokú bizonytalanság és átmenetiség (transition) jellemzi a szakmai pályafutás, a karrierek világát is. Az eredetileg a katonákat ért elképzelhetetlen eseményekre kitalált fogalmat a kétezres években átvette a menedzserirodalom is, és ma már közkeletű hivatkozássá vált a globális pénzpiac, a munkaerőpiac kiszámíthatatlanságaira is utalva. A fogalom begyűrözött a pedagógia és az oktatáspolitika (Shields, 2013) területére is. Pedagógiai vonatkozása kapcsán úgy is feltehetnénk a kérdést: Mit tanítsunk, hogy a kiszámíthatatlan változásokra készítsünk fel? Ez a szemlélet felértékeli a kompetenciák szerepét, az alkalmazható tudás és az új helyzetekhez történő adaptációs képesség jelentőségét. A klasszikus bérmunka társadalmának leírása (Castel, 1998), majd az annak lehetséges felbomlását taglaló irodalmak sokasága (például Török, 2006) azt bizonyítja, hogy a megélhetés–státusz–identitás (Simonyi, 1996) hármasának meghatározását a fizetett munka minősége ma még lényegesen befolyásolja, miközben a bérmunka klasszikus keretei, például a (munka)helyhez kötöttség, a földrajzi megkötöttség, a munkaszerződés lényegesen átalakulóban vannak. A klasszikus bérmunka jellemzői:

1) a munkaidő és a munkavégzés helyének szabályozása,
2) a munkaszerződés létrejöttéhez kötödő jogviszony létrejötte, amelyek eredménye a munkabér formájában megjelenő jövedelem (Castel, 1998).

Az ipari társadalmak a fizetett munka etikája és a foglalkozási szerepek köré épültek (Dahrendorf, 1994). Ezeket a kereteket a globalizáció, a folyamatos technológiai változások és az ezek alapján változó munkaszervezeti keretek folyamatosan átalakítják, olyan kereteket teremtve, ahol a pálya kiválasztása – és ezzel a belépés a munkaerőpiacra – már semmilyen garanciát nem jelentenek a későbbi biztos megélhetésre vagy státuszfenntartásra.

A pálya, a szakma ifjúkori megválasztása mint a későbbi társadalmi-munkahelyi biztonság záloga a fentiek fényében veszít a jelentőségéből, és érdemes a pályaválasztás fogalmát újraértelmezni. A keretek újragondolása évtizedek óta zajló folyamat, nemcsak a szociológiában vagy a közgazdaságtanban, de a pályaorientáció, a pályaválasztási tanácsadás nemzetközi gyakorlatában és kutatásában is.”

Mr. Tibor Bors Borbely-Pecze, Ph.D.
BUDAPEST, HUNGARY
employment counselor- employment specialist
(+36)30-216-0095

A kiadvány pdf formában letölthető!

Az életút-támogató pályaorientáció rendszere

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. We are committed to protecting your privacy and ensuring your data is handled in compliance with the General Data Protection Regulation (GDPR).
Share This