Wesley díj
A szenátus 2012 szeptember 5-n hozta létre a Wesley díjat
A Wesley díjat 2015. évtől a Tudományos Tanács javaslatára a MET elnöke itéli oda.
A Wesley-díjjal szellemi (elsősorban tudományos) életpályát jutalmazunk. A díjat bármely állampolgárságú személy kaphatja. A díj átadására ünnepség keretében kerül sor. A díjat a Rektor adja át. A díj szóbeli indoklásakor a Tudományos Tanács elnöke kitér arra, hogy a díjazott tudományos munkássága mellett milyen kiemelkedő közéleti szerepet játszik, a MET és a WJLF értékeivel összhangban. A díjban részesülhetnek a MET, a Wesley, illetve az Oltalom által tudományos címekkel és pozíciókkal ellátott személyek, de nem részesülhetnek olyanok, akik teljes munkaidejű fizetett alkalmazottai a MET-nek, az Oltalomnak vagy a WJLF-nek. A díjhoz alapszabályszerű pénzjutalom nem tartozik. A WJLF mindenkori anyagi helyzetének függvényében a rektor döntése alapján pénzjutalmat csatolhat. Javasoljuk, hogy a pénzjutalom összege a jutalmazott életéveinek száma ezer forinttal szorozva legyen, de ha a Rektor ennél magasabb díjazást tart lehetőnek, akkor se haladja meg az „egyetemi tanár 1” illetménykategória havi illetményösszegének 50%-a.
2015-2019 évi történések
Wesley díjat kapott Vajda Mihály, nyolcvanadik születésnapjához kapcsolódva. A díj indoklása a nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő tudományos munkásság mellett kitért az 1970-es években és a 2010-es években megtapasztalt meghurcoltatásra
A díjat 2015 03 11-n vette át.
https://archive.org/details/VajdaMihaly80
Wesley díjat kapott Karády Viktor, nyolcvanadik születésnapjához kapcsolódva. A díj indoklása a nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő tudományos munkásság mellett kitért arra, hogy Karády a 70-es évek óta folyamatos személyes támogatásban, párizsi vendéglátásban részesített számtalan magyarországi kutatót, illetve arra, hogy a 90-es években teljes közéleti súlyával exponálta magát a magyarországi antiszemitizmus feléledése ellen, illetve emlékezetpolitikai kérdésekben.
A díjat 2016 12 09-n vette át.
https://www.youtube.com/watch?v=wrD3Og22Spc
A Tudományos Tanács 2019 február 23- n két jelölést tett a 2019 tavaszán átadandó díjra. Az egyik jelölttel, Bálint Györggyel kapcsolatban hivatkozott a néhány nappal korábban egyetemi tanári címmel kapcsolatban elkészített véleményre, mint indokolásra.
Budapest 2019 május 9
Nagy Péter Tibor
a tudományo tanács elnöke
******************
Vélemény
Az 1919-ben született Bálint György, a közvéleményben, médiaszereplései nyomán –„Bálint Gazdaként” ismert.
Egyetemi tanári kinevezését azonban nem az életkor és nem a médianépszerüség teszi indokolttá a Wesleyn, hanem az, hogy munkássága példamutató a szociális elkötelezettség, a tudományos munkásság és a gyakorlati hasznosság összkapcsoltsága szempontjából.
A feudalizmussal súlyosan terhelt magyar agráriumban fontos kivételt jelentett, hogy a birtokok töredéke modern mezőgazdasági nagyüzemként működött. Ezeknek a mezőgazdasági nagyüzeknek az élén igen gyakran zsidó birtokosok, vagy bérlők álltak, akik jelentős szakértelemmel rendelkeztek és – ahogy ezt a korabeli szélsőjobboldal szomorúan konstatálhatta – biztosabb jövedelmet, jobb munkakörülményeket biztosítottak környezetük munkavállalóinak, mint a korabeli magyar vidék átlaga.
A hamaji többgenerációs agrárkapitalista, agrárszakember Braun család sarja a munkaszolgálat ill. Mauthausen után Bálinttá és katolikussá váló fiatalember 1945 után tanult agrárszakember és agrárkutató lesz. Rövid agrárigazgatási és kutatóintézeti pályaelem után elsősorban főagronómusként dolgozik, , s szerez agrártudományból tudományos fokozatot. A kertészettudományok elkötelezettje, ahogy e tárgyban írott kéttucatnyi szakkönyve is bizonyítja. A kertészettudományok specialitása az agrártudományokon belül a tanult munkaerő megbecsülése, az individuális döntések értékelése, a biodiverzitás szorgalmazása. Agrárfelsőoktatásban már a rendszerváltás előtt címzetes főiskolai tanár lesz, de fő tevékenysége a fénykorában 75000 példányos Kertészet és szőlészet szerkesztése, mely „a második magyar polgárosodás” a kétlaki urbán-agrár kispolgárság felemelkedésének tanácsadója és dokumentuma egyben, illetve az ettől időben függetlenő Kertgazdaság, a tudományos folyóirat szerkesztője.
A rendszerváltás után a választói közönségét tekintve legkevésbé vidékies párt az SZDSZ parlamenti képviselője, aki az 1990 és 2010 közötti Magyarországon még értelmes „szakpolitikus”, „ágazatpolitikus” több politikai oldal által nagyrabecsült megtestesítője.
A magyar vidék, a kertkultura új funkcióját ismeri fel abban a lehetőségben, hogy a társadalom peremére szorítottak számára társadalmilag elfogadhatóbb költséggel lehet lakhatást és megélhetést teremteni. Parlamenti képviselőként is szorgalmazza ezt, majd Tarnabodon civil aktivistaként munkálkodik hajléktalanok elhelyezésén mezőgazdasági, kertészeti alapú megélhetésének biztosításán – így lesz „A Hajléktalan emberért közalapítvány” díjazottja is. Kerepesen – Bálint György szakszerü irányításával a kertgazdaság korábban igen szegény és munkanélküli cigány családok számára biztosít nemcsak megélhetést, hanem a többségi társadalom szemében megbecsültebb létet is.
A klasszikus tudományos előélet – szakkönyvpublikálás, felsőoktatási tanítás, szakfolyóiratszerkesztés, ágazati szakértői tevekénység mellett, mely más felsőoktatási intézményben is méltóvá tenné Bálint Györgyöt egyetemi tanári előterjesztésre a szociális elkötelezettség és aktivitás alapján vélem úgy, hogy legadekvátabb hely számára a Wesley professzori széke.
Nagy Péter Tibor
egyetemi tanár, MTA doktora
WJLF Tudományos Tanács elnöke
*******************************