Nagy Péter Tibor, egyetemi tanár

Egyetemi tanár, az MTA doktora

 

a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára, a Wesley egyház- és vallásszociológiai kutatóközpont vezetője

az ELTE Társadalomtudományi Kar Oktatás- és Ifjúságkutató Központ alapító tagja

Szakmai életút

Tanulmányok: 1981-ben érettségizett a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban. A 1981-1986-ig az ELTE BTK hallgatója volt. Előbb magyar-történelem szakos, majd történelem – legújabbkori társadalomtörténeti speciális tanulmányok szakos hallgatóként elsősorban a huszadik századi magyar értelmiség és az ezen időszakra jellemző oktatáspolitika történetével foglalkozott, s hallgatóként – előtanulmányok írásával – bekapcsolódott az ELTE BTK Neveléstörténeti Kutatócsoportjánál a Magyar Nevelés Története c. szintézis munkálataiba, s részt vett az Oktatáskutató Intézet kutatásaiban. Posztgraduális tanulmányait TMB ösztöndíjasként végezte.

Kutatóintézetek: 1985-1986-ban az ELTE BTK Neveléstörténeti Kutatócsoportjánál demonstrátor volt, majd ugyanitt dolgozott, mint az MTA TMB tudományos ösztöndíjasa ill. tudományos munkatárs. 1991-ben az Oktatáskutató Intézet tudományos főmunkatársa lett. Számos kutatást vezetett. Megszerezte a neveléstudomány kandidátusa fokozatot (1991), majd a történettudomány kandidátusa fokozatot (1995), habilitált (2000) , MTA doktora fokozatot (2005) szerzett. 1999-től az Oktatáspolitikai Kutatócsoport vezetője lett, s e minőségében az Intézet igazgatótanácsának tagja, 2002-től tudományos tanácsadó. Az Oktatáskutató Intézet 2003 december 31-i megszüntetésétől 2012-ig annak jogutódjainál (Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézet majd az Oktatáskutató és fejlesztő intézet) tudományos tanácsadó.
2001-ben az ELTE Társadalomtudományi Kar Oktatás- és Ifjúságkutató Központ alapító tagja
2007-től a Wesley vallás- és egyházszociológiai kutatóközpont vezetője

2013. májusától az SSH-INTERCO projekt társvezetője.

Felsőoktatási intézmények: 1985/86 óta folyamatosan tanít egyetemen, mely tevékenységhez a kilencvenes évektől posztgraduális és főiskolai képzések kapcsolódtak. Az érintett intézmények a Debreceni Egyetem BTK, az Iparmûvészeti Egyetem, az ELTE BTK, az ELTE Társadalomtudományi Kara, a Pécsi Tudományegyetem BTK, a Wesley János Lelkészképző Főiskola, a Kodolányi János Főiskola.

Szakmai díjak, fokozatok:

  • Országos Tudományos Diákköri Konferencia pedagógia-pszichológia szekció 1. díja
  • A Magyar Történelmi Társulat oktatástörténeti pályázatának különdíja
  • A Szociológiai Társaság Erdei Ferenc díja, Polányi Károly díja
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj
  • Magyary Zoltán Ösztöndíj
  • „Érdekkonfliktusok a harmincas évek oktatáspolitikai fordulatában” címmel 1991-ben kandidátusi fokozatot szerzett neveléstudományból.
  • „Tanügyigazgatás és oktatáspolitika a polgári Magyarországon” címmel 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett történettudományból.
  • Habilitált doctor a Debreceni Egyetemen, 2000 óta
  • Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban 1867-1945 címmel 2005-ben az MTA doktora fokozatot szerezte meg.
  • 2007 január 1-jétől egyetemi tanár

Oktatási tevékenység

Posztgraduális szint :

  • ADebreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Iskolájának alapító tagja volt, jelenleg meghívott tag. A kilencvenes évek közepe óta részt vesz a neveléstudományi doktori képzésben, kötelezően választható kutatószemináriumok és kreditszerző kurzusok hirdetésével. A kurzusok tárgya a középiskolák társadalmi beágyazottsága a két világháború közötti Magyarországon. Három doktorjelölt vezetését vállalta, egy doktorjelöltje summa cum laude fokozattal védett, egy doktorjelöltje védés előtt áll, oktatástörténeti témákban.
  • Megbízott előadóként egy féléves kreditszerző kurzust tartott a Horthy korszak oktatástörténetéről az ELTE Neveléstudományi Doktori Programja felkérésére.
  • 2005-től 2007-ig a PTE Oktatás és Társadalom doktori iskolájának alapító tagja, az iskola oktatástörténeti programjának vezetője.
  • Az ELTE PPK Pedagógiatörténeti doktori programban témavezető, óraadó

Egyetemi szint:

  • Az ELTE Szociológiai Intézetének Oktatás- és Ifjúságszociológiai és továbbképzési központjának alapító tagja 1988 óta az ELTE Szociológiai Intézetében a nevelési rendszerek társadalomtörténete címû általa kifejlesztett tárgyat tanítja, mely az oktatásszociológusok, és a társadalomismeret szakos tanárok számára kötelező. Eddig tizenegy féléven át folyt ilyen kurzus. Az iskolai népességek társadalmi háttere a huszadik század első felének Magyarországán címû kurzus – kötelezően választható kutatószemináriumként 1997 óta folyik. Eddig hét féléven át folyt ilyen kurzus. 1996 óta az Oktatáspolitika címû kötelező tárgy tanítására is felkérik. Eddig öt féléven át folyt ilyen kurzus. A kilencvenes években három féléven át általa kifejlesztett speciálkollégiumot tartott Oktatáspolitika a két világháború között témában. Három szakdolgozója volt, oktatástörténeti témákban.
  • A nyolcvanas évek végén három féléven át neveléstörténetet tanított az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszékén, tanár szakosoknak. Egy féléves speciálkollégiumot hirdetett a Horthy korszak oktatástörténetének köréből, mely három féléven át tartott.
  • A kilencvenes években egy féléven át neveléstörténetet tanított a KLTE Neveléstudományi Tanszékén, tanár szakosoknak.
  • A kilencvenes években három féléves neveléstörténetet tanított a KLTE Neveléstudományi Tanszékén pedagógia másoddiplomás képzésben, összesen kilenc féléven át. Tizenkét szakdolgozója volt, oktatástörténeti témákban. A kilencvenes években megbízott előadóként neveléstörténet tanított az Iparmûvészeti Egyetem Neveléstudományi Tanszékén vizuális kultúra szakos tanárképzésben három féléven át. A 2004/2005-s tanévben a PTE BTK tanár szakosainak egyféléves neveléstörténetet tanított. A 2005/2006-os tanévben a PTE BTK pedagógia-szakosainak a Nevelés és mûvelődéstörténet I-II tárgyat tanítja.

Főiskolai szint

  • Megbízott előadó, majd főiskolai tanár volt a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán. Tanár szakosoknak öt féléven át neveléstörténetet tanított kötelező tárgyként. Négy féléven át oktatáspolitika címû speciálkollégiumot tartott. 2. A kilencvenes évek eleje óta megbizott előadó, kilencvenes évek vége óta főiskolai tanár, a Vallástanár szak Pedagógiai Program vezetője a WJLF-n. Vallásszociológia c. három féléves tárgyat tanít. Eddig kilenc félév zajlott le. Társadalomtörténet c. egyféléves tárgyat tanít, eddig négy félév zajlott le. Oktatástörténet c. egy féléves tárgyat tanít. Eddig kilenc félév zajlott le
  • A WJLF Pedagógia BA neveléstörténet tárgyfelelőse

Külföldi egyetemek

Az Educational Leadership International szemináriumok (melynek két ízben szekcióvezetője volt) egyben az Oslo-i egyetem pedagógia szakos és PhD képzésének részét képezik.

Kutatási tevékenység

Részben főállású tudományos munkatársként, főmunkatársként, tanácsadóként, részben ösztöndíjasként végzett kutatásokat.

Publikációs tevékenység

Diákkori cikkecskéket nem számítva publikációs tevékenységét 1982-ben kezdte könyvismertetésekkel. 1983 óta publikál tanulmányokat, 1992 óta könyveket.

Önálló kötetek:

5 db

Önálló füzetek:

12 db

Tanulmányok:

126 db

Szerkesztések:

16 db

CD kiadvány

1 db

Lexikon szócikkek:

19 db

Forráspublikációk folyóiratokban, CD-n:

2 db

Forráspublikáló kötetek:

3 db

Könyvismertetések:

32 db

Egyéb írások:

42 db

Közgyûjteményekben dokumentált kéziratok:

54 db

A könyvek közül öt országos kiadónál jelent meg – ebből kettő a Társadalom és oktatás c. sorozat része. 9 füzet az Oktatáskutató Intézet Kutatás közben ill. ún. „kis angol” sorozatának része, egy társszerzős munkája a Wesley Kiadónál.

A tanulmányokból 16 külföldi.

Több társadalomtudomány fórumain publikált, így az Aetasban, a BUKSZ-ban, a Dialogban, az East European Jewish Affairsben, az Educatioban, az European Educationben, az European Studies in Educationben, a Hiányban, az Information of International society for history didaticsban, Az International Series for the History of Educationben, az Iskolakultúrában, a Kritikában, a Kultúra és közösségben, a Kutatás Közben-ben, a Magyar Közigazgatásban, a Magyar Pedagógiában, a Neveléstörténeti Füzetekben, a Pedagógiai Szemlében, a Szakképzési Szemlében, a Századokban, a Szociológiában, a Történelemtanításban, a Történelmi Szemlében, az Új Pedagógiai Szemlében, a Világosságban stb.

Magyarországi konferenciák:

Előadással vett részt az alábbi konferenciákon

  • részt vett a ISCHE Pécsi konferenciáján előadással
  • részt vett az Oktatáskutató Intézet ill. utódja által rendezett konferenciákon, 17 alkalommal
  • részt vett az éves neveléstörténeti konferenciákon, amit az MTA neveléstörténeti albizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya rendezett, 11 alkalommal
  • részt vett a Tatabányai Múzeum országos kétévenkénti oktatástörténeti konferenciáin, 3 alkalommal
  • részt vett a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáin, 10 alkalommal
  • részt vett Történelmi Társulat tanári információs konferenciáin, 6 alkalommal
  • részt vett az ELTE Újkori Magyar Történelmi Tanszéke, a Történelmi Társulat tanári tagozata nemzetközi történelemtanítás-módszertani konferenciáin, 5 alkalommal
  • Konferencia az alternatív oktatásról
  • részt vett a WJLF legújabbkori egyházi kérdésekkel foglalkozó konferenciáin 3 alkalommal
  • részt vett a Miskolci egyetem történeti konferenciáján egy alkalommal

Felkérések bizottságokba

Opponensi és bizottsági tagságok: Pethő László, Nagy Mária, T. Kiss Tamás, Nagy Mária, Zalai K László, Vajda Zsuzsa, Fehérvári Anikó, kandidátusi, PhD illetve habilitációs folyamataiban

Felkérések akkreditációs bizottságokba

Egy alkalommal vett részt a MAB pedagóusképzési albizottsága felkérésére szakértőként

Konferenciaszervezések

Az MTA neveléstörténeti albizottsága, a TEMKA Alapítvány, az Oktatáskutató Intézet, az Magyar Szociológiai Társaság oktatásszociológiai szakosztálya ill. a PTE BTK NTI megbízásából 31 konferenciát szervezett
Vezette az alábbi hazai kutatásokat:

(Az Oktatáskutató Intézet alaptevékenységéhez tartozó, folyamatos, külön nem finanszírozott oktatástörténeti és oktatáspolitikai kutatások felsorolása nélkül)

  1. Francia és angol orientációjú társaságok és folyóiratok Magyarországon a két világháború között (Soros Alapítvány 1988-89)
  2. Közalkalmazotti érdekszervezetek a két világháború között (Soros Alapítvány 1990-1992)
  3. A magyar oktatásirányítás és nemzetközi mintái (CEU RSS 1992-1995)
  4. A magyar tanügyigazgatás története (OTKA 1992-1994)
  5. A lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben (Soros Alapítvány, 1995-1999)
  6. A lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben a rendszerváltás idején (OTKA, 1997- 2001)
  7. A parlamenti költségvetési viták, mint oktatástörténeti forrás (OTKA, 1996-2001)
  8. A lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben az ezredfordulón (OTKA, 2001)
  9. Az egyház – állam oktatásügyi kapcsolatrendszerének története (Magyary Zoltán ösztöndíj 1996-1997)
  10. A protestáns oktatáspolitika és modernizáció (AMFK 1996-1998)
  11. Az egyházi ingatlanrendezés tíz éve és az oktatás (NKÖM, 2001)
  12. Érettségi és felvételi (OM, 1995)
  13. Iskolázottsági egyenlőtlenségek a századfordulón OTKA 2001-2004
  14. z iskolázottság térszerkezete a két világháború közötti Magyarországon.
  15. A 2005-től)A PTE rektora által támogatott a pécsi hallgatói népesség történetét feltáró kutatás

Részt vett az alábbi kutatásokban

  • Vezetőhelyettesként a Karády Viktor vezette NKFP kutatásban
  • Az ELTE BTK Új és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék Egyháztörténeti kutatócsoportjának munkájában, a VKM és az egyház két világháború közötti kapcsolatainak feltárásával.
  • A Politikatörténeti Intézet 1945 és 1948 közötti döntésmechanizmus történetet feldolgozó kutatásában, az oktatási döntésmechanizmus feldolgozását vállalva.
  • Az ELTE AJK Politológiai tanszékének az értelmiségi érdekszervezetek történetét feldolgozó kutatásában, (A tanári érdekszervezetek történetét vállalva.)
  • A Non-Profit kutatócsoport magánszféra-történeti kutatásában. (A magánoktatás történetét vállalva.)
  • Az ELTE Szociológiai Intézet történeti elitkutatásában.(A két világháború közötti tanári elit feltérképezésével)
  • Az Európa Tanács történelem tankönyv összehasonlító kutatásában (Magyar, lengyel, osztrák, német tankönyvfejezetek Európaisága témakörben)
  • Az OI mezőgazdasági oktatási kutatásában – a történeti összefüggések feltárásával
  • Az OI felekezeti arányokat feltáró kutatásában
  • A OI oktatási törvénnyel kapcsolatos véleményeket feltáró kutatásában

Tudományos közélet:


MTA testületek:

  • A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága felkérésére két cikluson át az MTA Neveléstörténeti Albizottságának titkára volt, a Bizottságnak jelenleg is tagja.
  • A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Bizottsága felkérésére az MTA Oktatásszociológiai Albizottságának tagja.

Tudományos társaságok:

  • A Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai Szakosztály elnöke, 2003-
  • A Magyar Szociológiai Társaság elnökségének tagja, 2003-
  • Magyar Történelmi Társulat Országos választmányának tagja, 1998-2003, 2007-
  • Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának alelnöke, 1998-
  • A Társadalomtudományok Eszközrendszerének és Módszereinek Korszerûsítéséért kiemelkedően közhasznú alapítvány kuratóriumának elnöke, 1991-
  • Világosság Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2003-

Hazai szerkesztőségi tagságok:

  • Világosság szerkesztőségének tagja, 1997-2002
  • Educatio szerkesztőségének tagja, 1992-
  • Raabe korszerû iskolavezetés szerkesztőségének tagja, 1991-

 

Nemzetközi tudományos életben való részvétel
Konferencia részvétel előadással

21 nemzetközi konferencia:

 

1. 1986: Civil Society in East Central Europe, 1986 nyár, Dubrovnik

Előadás: “Civil society in Hungary”

2. 1988: International Standing Conference for the history of education,1988, Joensuu

Előadás: “The social and political status of Hungarian elementary school teachers”

3. 1989: Political transition in Central Europe, 1989 november, Enchede – a Holland Szocialista Párt tud. int. konferenciája. Felkérés: paneldiszkusszió (Paul Schefferrel és másokkal)

4. 1990: Hungarian Jews and Hungarian left, 1990 október, University of Haifa

Felkérés: “Monus Illés in the 1930s” és delegációvezetés

5. 1991: International Standing Conference for the history of education, 1991, Zürich

Előadás: „The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18 th20 th Centuries”

6. 1991: “Education in East – Central Europe”, 1991 november, University of Oslo-Educational Leadership

International (publikálva Altbach Comparative Education no. 30)

Előadás: „University autonomy in Hungary. Myth and Reality”

7. 1991: Zsidóság és Holocaust Kárpátalján, Beregszászi magyar egyesület konferenciája

Előadás: “Zsidók a középiskolában”

8. 1992: Congress of Comparative Education Society, 1992, Prága

Előadás: “The role of state and the role of church” Felkérés: Szekcióvezetés

9. 1992: “Education systems in transition”, 1992 november, University of Oslo-Educational Leadership International

Előadás:: “Hungarian educational system in transition”

10. 1992: World conference of Humanist Studies, Amsterdam International Humanist and Ethical Union

Előadás: “The level of secularisation in the Hungarian society at the time of Communism”

11. 1993: “Education in Post Communist Europe”, 1993 november, University of Oslo-Educational Leadership International

Előadás: “Education Act of 1993, Hungary”

12. 1995: Strategies for curriculum development for primary school, 1995, Belgrád, University of Beograd és Unesco

Előadás: „Curriculum-Policy making debates in the 1990s”

13. 1995: Human rights and humanism, 1995, Berlin, International Humanist and Ethical Union

Előadás: “The level of secularisation in the Hungarian society”

14. 1996: Secular Humanism in Central and Eastern Europe, First Conference of Humanist Associations ”From Central and Eastern European Countries”, 1996 október, Berlin

Előadás: “Secular values in the Hungarian school”

15. 1996: Education for the 21th century. Conference of Network Educational Science Amsterdam.

(NESA), 1996 június 13-15., Stockholm

Előadás: “State – church relations in a post-communist educational system”

16. 1997: Elite Education in Central Europe, University of Krakow és a párizsi Res de Soc közös konf.

Előadás: “Elite education at the turn of century”

17. 1998: Humanism and education in Europe Gent. European Humanist and Ethical Union konf.

Előadás: “The role of religions in the Hungarian Education”

18. 1999: “Jewish students and schools in European Education” konferencia, 1999 ősz, Párizs, Res de Soc,

Előadás: “The Numerus Clausus act”

19. 1999: 4th European Conference of Sociology, 1999, Amszterdam

Előadás: “Religions and Europe identities: The case of Hungary”

20. 2000. “Religious Confessions in Post Totalitarian Societies” konferencia, 25.10.2000- 29.10.2000,

Kisinyov, Moldávia. Felkérés: szekcióvezető,

Előadás: “Multiconfessional society in Hungary”

21. 2002: Empowering Humanity: Work in Progress, 2002 jul 8-9, University for Humanistics Utrecht

Előadás: “The secularism in Hungary”


Nemzetközi meghívások, ösztöndíjak:

1. USIA, 1991 ősz, Higher Education in the United States
Tanulmányút: Washington, Denver, Atlanta, Urbana Champaign, Portland egyetemeire
1 hónap

2. EHEATC: Higher Education management, 1992
Helsinki , Dijon, Kassel, Twente
1 hónap

3. Educational Council of England, Educational Council of Scotland, 1992
Tanulmányút az angol és skót oktatáspolitika tanulmányozására
2 hét

4. Holocaust Centrum Izrael, 1995
Tanulmányút a Holocaust oktatás lehetőségeinek tanulmányozására
1 hét

5. Humanism in Netherlands, 1996
Tanulmányút az European Humanist and Ethical Union meghívására
2 hét

6. Educational policy in Norway, 1999
Tanulmányút az Osloi egyetem meghívására
2 hét

Nemzetközi kutatások vezetése:

1. Higher education in the Balkan (Arild Tjeldvollal közösen) University of Oslo) (1992-

2. Education and Jewish participation in the Habsburg empire (GS, Haifa). (1992-)

Nagy Péter Tibor 10 legfontosabb publikációja

 

  • Hajszálcsövek és nyomáscsoportok : Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Bp. : Oktatáskutató Intézet, : Új Mandátum, 2002. 222 p.(Társadalom és oktatás ; 19.).
  • Járszalag és aréna : Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Bp. : Új Mandátum, 2000. 320 p.;
  • (szerk.) Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam – egyház – iskola – társadalom a 20. században. Új Mandátum, Budapest 2000, 290p.;
  • A magyar oktatás második államosítása. Bp., Educatio, 1992. 242 p. (Társadalom és oktatás). ;
  • Neveléstörténeti előadások. Oktatáskutató Intézet-Kodolányi Főiskola 1997. 256.p. .
  • Egyház és oktatás a rendszerváltás évtizedében, Educatio 2002 1. ;
  • The state-church relations in the history of Educational policy of the first postcommunist Hungarian government. European Education, 2003. No. 1. 27-34.p.;
  • The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th-20th Centuries. In: Aspects of Antiquity in the History of Education. Ed. by F.-P. Hager et al. Hildesheim, Bildung und Wissenschaft, 1992. 191-203.p. (International Series for the History of Education ; Vol.3.)
  • The numerus clausus in inter war Hungary East European Jewish Affairs Volume 35, Number 1 / June 2005 Pages: 13 – 22 ;
  • Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban 1867-1945, Iskolakultúra 2005 6-7 sz. 3-262.p.

Nagy Péter Tibor összes publikációi lásd: https://m2.mtmt.hu/api/author/10000722

Lásd még:

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. We are committed to protecting your privacy and ensuring your data is handled in compliance with the General Data Protection Regulation (GDPR).