Van egy meglepően értelmes beszédrészlet. Olyan ember mondta, Darányi Kálmán, aki egyébként sok mindent elrontott: „Szent István úgy áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos Szent Király, amilyennek az egyház tanításából ismerjük. Az állam és nemzet szempontjából azonban kitűnő hadvezér, kemény katona. A belső ellenállásokat, a felforgató törekvéseket ma sokszor kegyetlennek látszó eszközökkel is elfojtotta,
egészen sajátszerű, különleges magyar birodalmat alapított”. (Magyarország évkönyve: 1937: 12), A Szent István emlékév előestéjén rádióbeszédben elhangzott mondat annak tudatosságáról tanúskodik, hogy a politikusok pontosan tisztában voltak vele, az államalapító királyról mindenki azt mond amit akar, ami a saját emlékezetpolitikájának megfelel, de akkor ezt még csak le se akarták tagadni.
Ma is mindenki azt mond, amit akar. át is éltünk pár mondást a korona amerikai őrizetből való 70-es évekbeli átvételétől, Szűrös Mátyáson át Orbán Viktor-i beszédekig.
Nem történelmi beszédek voltak ezek, hanem tisztán emlékezetpolitikaiak, beszélhettek volna a Gyűrűk Ura szereplőiről is. Berend Nóra új könyve (Wesley-s vitája: https://wesley.hu/2024/11/04/konyvvita/ ) óta tudjuk – esély sincs „igazat” mondani István királyról, oly mértékben saját céljaikra formálják képét a legendák, a krónikák.
Illetve van valami ami mégis, mintha fix lenne. Van többféle, külföldi forrás: bajor, bizánci, kijevi. Van pár régészeti lelet.
Ezekből kiderül, hogy
A. a keleti országrész ura, a Gyula, Bizánc hitére tért. Erdély tele lett a 11. században kéttemplomos falvakkal. Ezek nyugati kereszténységbe vonása nyilván nem kisebb feladat volt, mint a többi országrész pogányaié.
B. Az is tudható, hogy az egyik elűzött Vazul fiú, elveszi majd feleségül a kijevi Bölcs Jaroszláv lányát és orosz csapatokkal megerősítve tér vissza, hogy a trónviszályok után nemhogy I Endreként, ahogyan a magyarok használták e nevet, hanem orosz mintára első Andrásként legyen király. (A történelem fintora, hogy az erős királyi hatalmat feladó király is az András nevet választotta, s az is aki – nyilván előre nem látott módon – befejezte az Árpád ház történetét. Az viszont nyilván már nem véletlen, hogy egyetlen nyugati dinasztiához tartozó királyunk, sem választotta többé az András nevet).
Persze, még ekkor sem vagyunk 1066-ban, amikor a Nyugat és Kelet véglegesen kettészakad, de azért több nemzedék óta mindenki tudta a nyugat és kelet római birodalom utódai kétfelé tartanak.
Úgyhogy talán mégis van egy, azaz egy darab tényleg szent istváni üzenet és ez annyi: „Nyugat”.
Legyen elég most is ez a nemzeti konszenzushoz, az alkotmányos minimumhoz.
Nagy Péter Tibor