Soros György 95 éve született.

Soros közéleti – tehát nem üzleti – tevékenysége (ha az utókor egyszer majd összegzi) két nagy részre osztható.

Közéleti tevékenységének egyik fele gazdaságpolitikai természetű: olyan szervező, tanácsadó tevékenység, ami a 20-21. század fordulójának legfontosabb gazdaságpolitikai kérdéseire keres választ, mint pl. Oroszország – a Szovjetunió összeomlását követő gazdasági válságot követő világgazdasági jelentőségű – újraindítására, az ex-jugoszláv területeknek a délszláv háborúkat követő gazdasági újraindítására, az Eurozóna nagy válságának rendezésére, a 2008-as világválság kezelésére, a migrációs válság kezelésére, a koronavírus válság kezelésére.

Közéleti tevékenységének másik része a Karl Popper-i értelemben vett „Nyílt társadalom” érdekében történő munkálkodás, a Soros Alapítványok hálózata, a Nyílt Társadalom Intézetek nemzetközi hálózata és a Közép-Európa Egyetem segítségével. A több milliárd dollárt és Soros György intenzív személyes aktivitását igénylő, a nyílt társadalom mindenféle ellenségei által intenzíven támadott tevékenységen belül különös figyelmet érdemel a magyarországi Soros Alapítvány létrehozása és működtetése a rendszerváltás előtt.

Ez a projekt ugyanis 1984 tavaszától kezdődött, tehát az előtt, hogy 1985. március 11-én Gorbacsovot a SZKP KB főtitkárává választották, az előtt, hogy 1985. január 31-én létrejött volna az első külföldi többségi tulajdonú magyarországi vegyesvállalat, az előtt, hogy 1985. március 8-án bevezették volna a többes jelölést a magyar országgyűlési választásokon, továbbá az előtt, hogy az Alapítvány magyarországi partnere a Magyar Tudományos Akadémia élére az egyértelműen reform-elkötelezettségű Berend T. Ivánt választották volna 1985. május 9-én.

A Soros Alapítvány történetetét feldolgozó Nové Béla igen alapos munkáját semmiképpen nem áll szándékunkban meghaladni, könyve:

Az Alapítvány évkönyvei, ezek hozzáférhető elektronikus publikációja az első évek történetének is részletes dokumentációját nyújtják.

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar%5Ckkakeres1.nsf/?SearchSite&Query=Soros%20%C3%A9vk%C3%B6nyv

Ezért itt csak néhány újságoldalt mutatunk be, melyek a Soros Alapítvány és Soros György magyarországi megjelenésének dokumentumai.

Nem véletlen, hogy mely magyarországi sajtótermékek töltenek be fontos szerepet Soros magyarországi „bevezetésében”, ezek lényegében az 1978-ban újraindult magyar gazdasági reform zászlós intézményei. (Kivételképpen mutatjuk be az időben legelső dokumentumot, mely a MSZMP centrum hivatalos lapjából a Népszabadságból származik, s mely az indító aktus hivatalos jellegét ismeri el. Az 1984 júliusi székesfehérvári lap oldala példaként szerepel, demonstrálván, hogy a pályázati felhívások az első pillanattól kezdve nemcsak a rendszer központi lapjait fogyasztóknak, hanem a vidékieknek is rendelkezésére álltak.)

A Soros Alapítvány rendszerváltásban játszott szerepének megértéséhez az Alapítvány valamennyi döntésének és a sajtóvisszhangnak, politikai visszhangnak a részletes dokumentálására volna szükség – ez egy születésnapi köszöntő erőforrásait mindenképpen meghaladja. A szerep érzékeltetéséhez azt a megoldást választjuk, hogy közöljük azoknak a névsorát, akiket a Soros Alapítvány tevékenységükben segített.
https://archive.org/download/Soros_90/Soros_alapitvany_tamogatottjai_az_elso_ot_evben.pdf
Csak a személyek névsorát közöljük itt, az intézményekét nem, hiszen a személyek korabeli és későbbi szerepe a magyar tudományos, kulturális, politikai mezőben az ezredforduló Magyarországának ismerői előtt világos, míg az intézmények szerepe természetes módon változik – tehát szerepük rendszerváltáskori megítélésében pillanatnyi helyzetük, összetételük „jelentését” kellene ismerni.

A névsor legfontosabb tanulsága nem annak sokak szemében nyilván legkirívóbb eleme, tudniillik, hogy szerepel rajta Orbán Viktor, aki miniszterelnökként a Soros György elleni 2010 utáni útszéli hangú támadások legfőbb felelőse – ellenkezőleg, az, hogy a nyolcvanas évek magyar reformfolyamatainak és a rendszer ellenzékének legfontosabb szereplői közül milyen sokan vannak e listán, s hogy az 1990 és 2010 közötti demokratikus korszakának szereplői közül milyen sokakat tartalmaz ez a lista.

A támadások mellett, melyet Soros Györgynek a pártállam reformellenes elkötelezettségű erőitől, a demokratikus korszak nyitott társadalom ellenes erőitől, s végül a Nemzeti Együttműködés Magyarországának hivatásos kormánypropagandistáitól el kellett szenvednie, a demokratikus Magyarország erői mindig elismerték Soros György érdemeit.

1991-ben a Corvinus egyetem díszdoktora lett, 2002-ben Budapest díszpolgára, 2004-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagy keresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Soros Györgynek a köztársasági elnök.

2017-ben Nobel békedíjra terjesztették elő, erről lejjebb kicsit bővebben. Amikor a Figyelő c. folyóirat 2018. április 13-án „A spekuláns emberei” címmel kétszázas listát közölt a szerinte Soroshoz kötődő magyar értelmiségiekről, az eljárást nemcsak jogvédő szervezetek tiltakozása és a Figyelőt elmarasztaló per követte, hanem egy olyan aláírásgyűjtés is, ahol mintegy nyolcezren nyilvánították magukat Soros embereinek.

Soros és a Wesley kapcsolatára térve: egy moldvai partnerünk 2000-ben informális, de igen őszinte beszélgetésben úgy foglalta össze, a Wesley egyik professzorának és egyik tanszékvezetőjének, hogy a kis ország politikai életében ugyan vannak pártok, de valójában három érdekcsoport küzd: a moszkvaiak, a bukarestiek és a budapestiek. Budapestinek a Central European Universityről visszatért, illetve a Soros-alapítvány eszmekörébe került elitcsoportokat nevezte, önmagát is beleértve, s érzékeltetve, ha közös projektjeink lesznek, mi is ebbe a „budapesti” csoportba tartozunk majd.

Sok egykori oktatónk volt a nyolcvanas, kilencvenes években Soros- ösztöndíjas, Egyetemi docensünk, néhai Csákó Mihály, akkor még ELTE-sként vezette az 1990 utáni magyar társadalomra vonatkozó legnagyobb kutatást, mely 1998 tavaszán és őszén valamennyi magyar érettségiző és valamennyi első éves felsőoktatási hallgató megkérdezésén alapult. A Wesley első ízben a CEU-val, Karády Viktor professzorral való szoros együttműködés segítségével lépett fel az európai kutatások piacára. http://elites08.uni.hu, A Wesley és a CEU közösen rendezte Karády 75. születésnapját köszöntő konferenciát https://mek.oszk.hu/11600/11687/11687.pdf. , de kapott Wesley-s professzor meghívást CEU konferenciára, CEU kiadvány szerkesztésére is. A Nyílt Társadalom Archívum fogadta be Csákó Mihály irathagyatékát, s tőlük kaptuk azt a rendkívül korszerű polcrendszert is, ami könyvtárunk megfelelő elhelyezését lehetővé tette.

Ma már elmesélhető, Soros Nobel díj jelölésének története. A Béke Nobel díj odaítélésének folyamata a következő: A norvég parlament mellett e célból működő bizottság személyeket (sosem intézményeket) kér fel a világ különböző országaiból, hogy jelöljenek a Nobel díjra személyeket. A későbbi aláírók egyike is kapott ilyen megtisztelő felkérést. Néhány barátjának azt a javaslatot tette, hogy a speciális magyar helyzetben inkább egy csoport értelmiségi tegyen javaslatot. A javaslatot végül Iványi Gábor, Lukács Péter, Majsai Tamás, Nagy Péter Tibor, Szilágyi-Gál Mihály írták alá, s a levél elment.. Nem sokkal később – talán a transzparencia jegyében, talán a Soros ellen meg-megújuló gyalázatos támadások által keltett felháborodás hatása alatt is, Iványi Gábor megemlítette a dolgot az akkor még a szabad sajtóvilághoz tartozó 168 óra című lapban. https://168.hu/itthon/nobel-bekedijra-jeloltek-soros-gyorgyot-13287 Ezt követően az internet mintegy „felrobbant” – olyan helyeken is megjelent az aláírók (négyötödük Wesley oktató) neve amelyek korábban ügyet sem vetettek rájuk, ahogyan a Wesley munkájára sem.

A WJLF 2020-ban kezdeményezte, hogy Soros György 90. születésnapját konferencia köszöntse. A konferencia júniusban a rendezvényeket megbénító koronavírus járvány idején internetes formában zajlott.

Ma már elmesélhető, hogy a NER-es troll támadást úgy sikerült kivédeni, hogy a konferencia honlapján egy olyan linket adtunk meg, melynél a csatlakozási kezdeményezések önkéntesünkhöz, B Kádár Zsuzsa történészhez futottak be. Ő – finom ösztönnel – előszűrte a jelentkezőket, s csak a jó szándékúnak ítélteknek küldte meg a konferencia valódi linkjét, így a Soros elleni kampány közepén troll-mentes összejövetelt tarthattunk.

Augusztus elejére az utómunkálatok is befejeződtek. https://archive.org/download/Soros_90/Soros_kilencven_konferencia.pdf

E digitális tisztelgést az ünnepelt 2020. augusztus 12-én, születésnapján már kezébe vehette.

Fájlaltuk, hogy a Central European University (a világ számos országából érkezett hallgatóinak érdekeire hivatkozva) az Orbán kormány folyamatos támadásaira válaszul végül Bécsbe távozott, betölthetetlen űrt hagyva Budapest szellemi életében. Budapest a CEU révén került fel arra a listára ami a világ legjobb képzéseit tartalmazta https://444.hu/2019/02/27/a-ceu-kepzesei-a-vilag-100-legjobb-kepzesei-kozott – ma tehát már nincs rajta.

Új Eurrópai kutatásunkkal még voltunk a CEU által alapított demokrácia központ vendégei. https://inclusion4schools.eu/events/inclusion4schools-international-conference-2023/ , de fájdalommal konstatáltuk, hogy 2024 nyarán a NER győzelmet aratott. https://444.hu/2024/06/07/vegleg-bezar-a-magyar-ceu

* * *

Ritkán mondható ki, ami Soros Györgyről igen: már életében történelmi személyiség lett. Életműve az egyik forrása annak, hogy Adynak talán mégis igaza lesz: „Ma már a szívek bátrabbak, Sápadtak a gyermek-orcák, Ha összeszakad Ég és Föld, Mégis más lesz Magyarország.”

Nagy Péter Tibor

SOROS 95

NYÁRI NYITVATARTÁS