április 12-n hajnali 2.30 kor Pinkamindszenttől Nyugatra állomásozó Helmuth Seifert százados az arról kapott hír hatására, hogy a Délről érkező szovjet páncélos ékek a Kapuy Major és a már Burgenland területéhez tartozó Heiligenbrunn közé kerültek, magyarán bekerítették őt, páncélgránátos zászlóaljával a németújvári úton kitörve elhagyta Magyarország területét.
Ez egyben azt jelentette, hogy Magyarország akkori területén sem maradt német alakulat, mert minthogy a németek április 4-n harc nélkül feladták, Nyugat azaz a Cseh protektorátus részét képező Dévény felé elvonulva a Szlovák bábállam fővárosát, Pozsonyt, a város déli és keleti előterét képző magyar határtelepülések sem lehettek már német kézen.
1945 áprilisában sok minden nem látszott még abból, ami az 1945 utáni évtizedekben Magyarországon történni fog. Világosan látszott azonban, hogy mi történt az országban azon 12,5 hónapban, amióta a német hadsereg itt tartózkodott.
Ami 1945 április utáni évtizedekben történt, arról sokfélét sok árnyalatban gondolunk. Ez mindig is így lesz, s jó is hogy így van.
Aki 1945 április előttel kapcsolatban azokkal tart vagy érez, akik szerint az ország egy részét még tovább kellett volna tartani a német és az alárendeltségükben harcoló magyar csapatoknak: az vagy bolond vagy gazember.
Ha valaki ellentmondást érzékelne abban, hogy ünnepelni valót látok ebben a 45 áprilisban, noha a magyar történelem második legnagyobb tragédiájában (a legnagyobb valószínűleg a tatárjárás volt) meghatározó szerepet játszó német csapatokat és magyar cimboráikat történetesen orosz (meg szovjet-középázsiai stb) katonák szorították ki, manapság pedig ezen orosz és velük szövetséges ázsiai katonák Európából való kiszorítását olyan fontosnak tartom, hogy NINCS olyan ár, amit kifizethetetlennek ítélek ezért – annak üzenem: a történelem főszereplői nem a nemzetek, hanem az ügyek. Ennyit kell belátni összesen, s kristálytisztává válik, miért kellett Amerika partjaitól sok ezer kilométerre, vele szemben háborúba nem kezdő országokkal szemben Eisenhower definíciója szerint keresztesháborút vinni, s mi dolgunk van vagy lenne nekünk (európaiaknak, amerikaiaknak, bármelyikünknek) Donbaszban.
A Wesley hamarosan ünnepi konferenciával köszönti Európa felszabadulásának évfordulóját.
Nagy Péter Tibor