Barátunk volt és szövetségesünk.
A magyarországi amerikanisztika doayenjét a Wesleyn elsősorban mint a minket kiemelten érdeklő második világháború történet szakemberét kértük közreműködésre
A főváros felszabadulásának évfordulójára emlékező konferenciánkra meghívottként „Szovjet-német összecsapás Budapestért, 1944-1945” címmel tartott előadást https://www.youtube.com/watch?v=BSHvuw_SZfQ, és két fontos kerekasztalnak is kulcsszereplője volt: Nyolcvan éve érte Amerikát japán támadás
https://archive.org/…/Conferen…/PearlHarbour20211211.mp4 , Kerekasztal beszélgetés az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatának 80 évfordulóján https://archive.org/…/a_szabadsag_megvedesehez_20220108…
De az elmúlt másfél évtized jellegzetes Frank Tibor témái is rendre feltűntek nálunk így a Kettős kivándorlás https://archive.org/…/tarsadalom_es…
s Konverzió, névváltoztatás, nemesítés: a századfordulós asszimiláció lépcsői https://archive.org/details/karady75_1 . Hagyta magát meggyőzni, hogy fontos célunkat, hogy – a manapság brit körökben szokásos fanyalgással szemben épp a 2010-es évek Magyarországán fontos a liberális mintaállamról beszélni, s tartott emlékezetes előadást A viktoriánus világbirodalomról http://oktatas.uni.hu/keret.cgi?/20191027.htm
Egy alkalommal Frank Tibor nem csak szereplője, hanem tárgya is volt egy Wesleys tudományos rendezvénynek, amikor egy estén át pályájáról beszélgettünk: https://archive.org/details/Frank_Tibor_70
Végezetül egy szubjektív emlék: közel negyven évvel ezelőtt, komolyan aggódtam, hogy kezdő Horthy kroszak történészként irt OTDK dolgozatomat a Hungarian Quarterly történetéről olyan tudós kapta bírálatra, akit minden „tudásszociológiai érdeke” ahhoz kötött volna, hogy saját angol szakos tanítványai kompetenciáját értékelje nagyra és ne egy kívülről jövőét. Előfeltevésemben erősen csalódnom kellett – – az akkor még személyesen nem ismert Frank Tibort csak a tárgy és minőség érdekelte, azzal kapcsolatban volt elismerő is, meg kritikus is. Példát mutatott akkor is, később is.
