Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata parlamenti államtitkára és Schmidt Mária kormányideológus közreműködésével Vácott – a Piarista Gimnázium és Kollégium tanévnyitó szentmiséje után – szeptember 2-án felavatták a város szülöttének, Kornis Gyulának (1885-1958; római katolikus pap és piarista szerzetes, egyetemi tanár, filozófus, 1942-1944 között felsőházi tag, 1945-1946-ban az MTA elnöke) a tanintézmény főbejárata előtt elhelyezett bronzszobrát.

Az egész alakos szobrot Szilvásy László piarista tartományfőnök, Kalász Ákos, a váci piarista gimnázium igazgatója, Fördős Attila polgármester, az alkotó, Juha Richárd, valamint Rétvári Bence és Schmidt Mária leplezte le, majd Varga Lajos segédpüspök meg is áldotta. A szobor a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (főigazgató és kuratóriumi tag is: Schmidt Mária, felügyelőbizottsági tag pl.: Bogárdi Szabó István ref. püspök) finanszírozásával jöhetett létre, a talapzatot a gimnázium munkatársai készítették, a szobor környezetének kialakításában, rendezésében fontos szerepet vállalt Vác Városának Önkormányzata is.

A Horthy-kor 1920-1930-as éveinek vezető oktatáspolitikusaként is tevékenykedő Kornisnak (1927-1931 között pl. a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára volt) Rétvári szerint „azért állítanak szobrot […], mert szimbóluma annak, ami a keresztény hit és a nemzeti büszkeség.”

Méltató beszédében Rétvári (amint Schmidt Mária is) ugyanakkor annak még csak az érintésétől is eltekintett, hogy a „jeles” személyiség a zsidókat a felsőoktatásból kiszorító Numerus clausus utáni időszakban rettenetes és soha vissza nem vont állításokat fogalmazott meg:

„a zsidóság Keletről szabadon beözönölve, békésen először elhódította a magyarság anyagi, majd szellemi kultúráját. […] Fajával veleszületett radikalizmusa és utilitarizmusa egy félszázad alatt a magyarság szellemét megrontotta.” Az idézet forrásul szolgáló Kultúrpolitikánk irányelvei című munkájában (Budapest: Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége. 1921.) emellett arról is elmélkedett, hogy a „nemzeti önismeretre való nevelés” kialakítása érdekében a magyar értelmiséget vissza kell „hungarizálni” „eljudaizálódásával szemben”.

Az újabb antiszemita kormányzati megnyilvánulás ellen élesen tiltakozott a MAZSIHISZ, kifejtve, hogy „Kornis egyike volt azoknak, akik hittek abban, hogy a magyar oktatási rendszerből és a magyar élet minél több területéről el kell távolítani a zsidó származású vagy zsidó vallású embereket”, valamint a Magyar Liberális Párt. Utóbbi részről magyarázatot követeltek Rétvári Bencétől az eseményen való részvételéért, ügyvivőjük, Sermer Ádám pedig nyílt levélben vonta felelősségre az államtitkárt a Horthy-korszak rehabilitációján való felháborító és felelőtlen kormányzati törekvésekért. Az ügyvivő egyúttal tiltakozó petíciót is útjára bocsátott “Követeljük az antiszemita Kornis Gyula szobrának eltávolítását” címmel.

A botrányt nem teszi magyarázhatóvá az (szemben pl. Rétvári érvelésével is), hogy Kornis „a zsidósághoz való hozzáállása ellenére következetesen náciellenes nézeteket vallott, egyetemi rektorként fellépett az ottani antiszemita rendzavarásokkal szemben, 1938-ban pedig részt vett Imrédy Béla megbuktatásában is” és „nyíltan kiállt az általa becsült zsidó emberek mellett.” Amint az köztudott, a kor számos nacionalista és faji alapon álló politikusa, tudósa, közéleti tényezője egyszerre volt zsidó- és németellenes.

A kormányt érő kritikák is innen nyerik el a maguk létjogosultságát. Kornis antiszemita felfogása ugyanis a későbbiekben sem változott. Az 1939 novemberében általa is megalakított, kérészéletű Imrédy-ellenes Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt például magáénak tudta az első zsidótörvényt: „Pártunk tagjai már olyan időben is vallották és hirdették, amikor az ilyenfajta állásfoglalás a közéleti érvényesülésnek súlyos akadálya volt, hogy a zsidóság túlságos térfoglalása – egy részének türelmetlen érvényesülési vágya –, a nemzeti vagyon és jövedelem terén elért aránytalan részesedése, a társadalom békés fejlődésének aggasztó jellegű megzavarására fog vezetni. Ugyanezt hirdettük és valljuk a zsidó elemekkel erősen összeszövődött szabadkőművességgel szemben is. […] Éppen ezért az 1938: XV. tc. megalkotását az ellene felhozott aggodalmakkal szemben is általában helyesnek tartottuk”.

Paradox módon erről szól azonban Kornis 1933-ban még egyértelmű Hitler szimpátiája is: „Sokan MUSSOLINIt és HITLERt is demagógnak bélyegzik: ámde ezek az egész nemzet érdekéért harcolnak, nem osztályuralomra törnek, nem ígérnek paradicsomot, hanem folyton áldozatot és munkát, mindig kötelességet és odaadást, lemondást és kitartást, erkölcsi keménységet és megújulást követelnek.” (Az államférfi. A politikai lélek vizsgálata. I. Budapest: Franklin-társulat. 1933. 263.) Meglehet, a hamarosan már egyértelműen is diktátorrá váló Hitlert Kornis nem tartotta követendő példaképnek, mindez azonban nem tántorította el őt attól, hogy a Führer rendszerének (egyik) fókuszát képező, és nem sokkal később a legbarbárabb megnyilvánulásoktól sem visszariadó náci antiszemitizmussal szoros összefüggésben álló, 1938-ban beterjesztett ún. első magyarországi zsidótörvényt támogassa. (Mellesleg arról sem tudunk, hogy a zsidóellenesség további megnyilvánulása ellen bármikor is felemelte volna szavát.)

Az összeállításhoz használt források:

A TILTAKOZÁSOK: 

Újabb érzéketlen szoborállítás
szeptember 4.
https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/kozelet/ujabb-erzeketlen-szoborallitas

 Heisler András elnöknek az ATV-ben külön is kifejtett véleménye
http://www.atv.hu/videok/video-20190905-heisler-andras

 Liberális Párt: Antiszemita politikust éltet a Fidesz-kormány államtitkára
szeptember 3.
http://liberalisok.hu/antiszemita-politikust-eltet-a-fidesz-kormany-allamtitkara/

Sermer Ádám nyílt levele Rétvári Bencéhez
szeptember 3.
http://liberalisok.hu/sermer-adam-nyilt-levele-retvari-bence-reszere/

 Sermer Ádám tiltakozó petíciója a szobor eltávolításának követelésével
szeptember 3.
http://liberalisok.hu/sermer-adam-peticiot-inditott-az-antiszemita-kornis-gyula-szobranak-eltavolitasaert/

Egyéb közlemények:  

Kornis Gyula életútja a felszínes WIKIPÉDIA-szócikkben
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kornis_Gyula

Rétvári Bence: Ha büszke magyarokat nevelünk, a magyarság sorsa felvirágzik
http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun
https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/ha-buszke-magyarokat-nevelunk-a-magyarsag-sorsa-felviragzik

 Szobrot állítottak annak a Kornis Gyulának, aki arról írt, a zsidóság „megrontotta a magyarság szellemét”
https://merce.hu/2019/09/03/szobrot-allitottak-annak-a-kornis-gyulanak-aki-arrol-irt-a-zsidosag-megrontotta-a-magyarsag-szellemet/

Felavatták Vácott Kornis Gyula szobrát
szeptember 3.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/felavattak-vacott-kornis-gyula-piarista-szerzetes-szobrat

Rétvári Bence FB-bejegyzése a tiltakozásokkal kapcsolatban
https://www.facebook.com/RetvariBence2018/posts/10157877326227044

Miért kell a kormánynak antiszemita és németellenes ikon?
Írta: Szombat, 2019. szeptember 5.
https://www.szombat.org/politika/miert-kell-a-kormanynak-antiszemita-es-nemetellenes-ikon

Majsai Tamás
Soá és Kereszténység Kutatóintézet

 

Share This
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.