A Magyar Zsidó Lexikon (1929) digitális ujrakiadásának, adatbázisszerű továbbfejlesztésének munkálatai a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont (WESZ) 1086 Budapest Dankó u. 11. munkájának keretében folynak. A digitalizáció és adatbázisépítés mellett a program kapcsolódik egy nagyszabású szociológiai ernyőkutatáshoz, mely a 19-20 századi iskolázott magyarországi elitek történetszociológiai, ezen belül vallás és felekezetspecifikus feldolgozását tűzi ki célul. Az eredmények láthatóak:http://mek.oszk.hu/04000/04093/http://npt2000.homeip.net/zsidolexikon.htmProjektbeszámoló 2011 szeptember 14. 15 h (Vallásszociológiai konferencia részeként) A projektben résztvevők kör-e-mail tanácskozással tartják a folyamatos kapcsolatot.
Egy ideig létezett interaktív változat is: http://npt2000.homeip.net/zs/interaktivzsidlex.htm , de technikai és humánerőforrás nehézségek miatt ezt fel kellett függesztenünk”
A projekthez csatlakozni itt lehetséges: nagypetertibor@gmail.com(link sends e-mail)
Az interaktiv zsidó lexikon Magyar Zsidó Lexikon 1929 – 2006 -2011
A zsidó lexikon interaktív változatát azért hoztuk létre, mert szívesen látjuk minden olyan olvasó hozzájárulását, aki hibákat, hiányosságokat fedez fel a lexikonban. E lexikon azonban nem „vikipédia”, a javításnak, illetve új ismeretek rögzítésének a szerkesztők bizonyos határokat szeretnének szabni.
A projekt története
A 2000-es évek eleje óta folyik az Ujvári Péter féle Zsidó Lexikon -1929-ben kétszer jelent meg a könyv, egyszer Zsidó Lexikon és egyszer Magyar Zsidó Lexikon címmel – digitalizációja, adatbázisba szervezése. A legrégebbi változat CD-n volt kapható. 2006-ban elkészült az internetes adatbázis. Jelenleg a legnagyobb magyar és a legnagyobb külföldi szövegbankban egyaránt elérhető, a http://mek.niif.hu/04000/04093/html http://www.archive.org/details/JewishLexiconEncyclopedia címek alatt. Nemcsak használható, de teljes szövegben, pdf és képfájlban egyaránt letölthető. A lexikon használatához készült adatbázisokat egyébként papíron is megjelentetjük, kis példányszámban. Az első – 264 oldalas – kötet: Nagy Péter Tibor: Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa WJLF, Budapest 2011.
A kisebb hibák javítása
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának elsődleges célja, hogy az 1929-s kiadást annak javítása nélkül
hozzáférhetővé tegye. A jelen felületen tehát szívesen látunkolyan tanácsokat, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a
lexikon nyomtatott változatától az internetes változat eltér, pl. az internetes változatban el van ütve egy karakter. Kérem,
adják meg az eredeti hibás és a helyes karaktersort is!
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának második célja, hogy az 1929-es szöveg elektronikus kereshetőségét
biztosítsa. A jelen felületen tehát szívesen látunk olyantanácsokat, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a
lexikon nyomtatott változatában karakterhibák, íráshibákvannak. A helyes szó megadásával javítható annak esélye,
hogy a keresőprogram a megfelelő szócikkre rátalál. Atulajdonnevek, héber és más idegen nyelvű szavak mai
átírásának megfelelő karaktersorok megadásával ugyanaz a hatás érhető el. Kérem, adják meg az eredeti hibás és a helyes
karaktersort is!
A tartalmi hibák javítása
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának harmadik célja, hogy az 1929-es kiadás címszavaiban előforduló tartalmi
hibákat feltárja. A jelen felületen tehát szívesen látunkbejegyzéseket, akár az eredeti címszó “helyettesítésére” szánt
szócikkeket. Ezek a bejegyzések nincsenek hatással az eredetilexikon szövegének közlésére, de az olvasónak lehetőséget
biztosítanak más tények, más interpretációk megismerésére. E bejegyzéseket a projekt vezetői nem ellenőrzik, ezért is célszerű
minél alaposabb forráshivatkozással ellátni őket, esetleg a feltöltő személy nevét és elérhetőségét megadva – mindez növeli
az új (régieknek ellentmondó) információ hitelességét az olvasó
szemében.
A meglévő címszavak kiegészítése
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának negyedik célja, hogy a meglévő életpályákat kiegészítse az életpálya 1929 utáni szakaszaival, vagy akár csak a halál helyével és idejével. A jelen felületen tehát szívesen látunk ilyen bejegyzéseket is. E bejegyzéseket a projekt vezetői nem ellenőrzik, ezért is célszerű minél alaposabb forráshivatkozással ellátni őket, esetleg a feltöltő személy nevét és elérhetőségét megadva – mindez növeli az új (régieket kiegészítő, az életpályát más megvilágításba helyező) információ hitelességét az olvasó szemében.
Új címszavak
A Magyar Zsidó Lexikon a 21. század embere számára történeti munka és projektvezetők szándéka szerint a kiegészítések után is az marad. Önálló új címszót csak olyan személyekkel, jelenségekkel kapcsolatban látunk szívesen, melyek e lexikon 1948-as kiadásába (ilyen nem volt, de lehetett volna) is bekerülhettek volna. Másképpen fogalmazva: e lexikonban nincs helye olyan címszavaknak, melyek a magyar zsidóság pártállamkori történetével, ill. rendszerváltás utáni
történetével, jelenével foglalkoznának…
Ennek a „korlátozásnak” több oka van:
– Több nagy kutatás zajlott és részben zajlik a magyar zsidóság 1948 és 2011 közötti történetével kapcsolatban, melyet monográfiák és tanulmányok dokumentálnak. De nem véletlen, hogy összefoglaló kézikönyv ennek az időszaknak a történetéről nem jelent még meg. Ilyen értelemben egyszerűen nincs még itt az ideje annak, hogy akár csak egy honlap erejéig integráljuk a régi és az újabb magyar zsidóságról szóló ismereteket. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy egy történeti kézikönyv használhatóbbá tételének programja csak akkor következetes, hogyha a bővítést csak olyan módon engednénk, amely már 1929-ben,
azaz az eredeti lexikon kiadásakor is megtörténhetett volna, azaz ami a lexikon “hiányosságára” hívja fel a figyelmet. Tekintettel azonban arra, hogy évtizedek óta részletekbe menő kutatások, adatfeltárások zajlanak a Holokauszttal kapcsolatban, ezt a korlátot 1948-ig kitolhatónak éreztük.
– A zsidó lexikon címszó-választási/alkotási logikája az 1945 utáni évtizedekre egyszerűen nem lenne folytatható. A szekularizáció 1929-es fázisában, alig néhány évtizeddel az emancipáció után, a tényleges vallásgyakorlattól függetleníthető módon összegyűjthető volt, ki zsidó vallású, sőt láthatólag még az is, hogy ki a kitért. A szocializmus évtizedei alatt a zsidó háttér jelentősége teljesen megváltozott, a zsidó mivoltról szóló történelmi információ értéke is más. A szocializmus évtizedei
alatt nem állnak rendelkezésre arról szóló pontos adatok, hogy az elit tagjai közül ki volt zsidó, ki volt kikeresztelkedett zsidó, ki szakította meg (vallásváltoztatás vagy formális kilépés nélkül) minden kapcsolatát azzal a vallási közösséggel, amelyben felnőtt. Ennek következtében egyszerűen nem állítható össze a zsidó orvosok, közgazdászok, politikusok, stb. listája. – Zsidó hitéleti lexikont (mely a hitközségi élet szereplőit venné számba) természetesen lehetne csinálni – de ez ellentétben állna az eredeti zsidó lexikon szerkesztési elvével, tehát nincs ok ezzel integrált adatbázisba, integrált honlapra szervezni azt.
–Végezetül, az hogy csak olyan személyek kaphatnak címszavakat, akiknek tevékenysége már 1948 előtt jelentős volt, erősen csökkenti annak kockázatát, hogy élő személyről szándéka ellenére személyiségi jogait érintő információ jelenjen meg.
Tárgyszerűség
A honlapon nincs helye semmilyen gyűlölet keltésére alkalmas minősítő kifejezésnek, nincs tér hitvitáknak sem. Kérjük továbbá kerülni az egy meghatározott szakterületen működő, más személyek minősítését közvetve magában foglaló pozitív jelzőket is, tehát például a „legjelentősebb”, „leghíresebb” kifejezések helyett a „jelentős”, „híres” szavak használatát kérjük.
Ki kaphat zsidóként címszót a lexikonban?
A „Ki a zsidó?” kérdésre a lexikon nem kívánt választ adni. Önálló címszót az kapott, aki vagy zsidó vallású volt, vagy ő maga kitért. (Tehát nem kapott címszót az, akinek a szülei tértek ki, s ezért már gyerekkorában vallást váltott, vagy aki szülei vegyesházassága következtében eleve más vallásúnak született).
Az új címszavak megalkotásánál, kérjük, csak azt tekintsék zsidónak, aki az alábbi kategóriák LEGALÁBB EGYIKÉBE beleesik:
- 18 éves kora és halála között rendelkezésre áll arról valamilyen dokumentum, hogy felekezetére nézve – 18 éves kora és halála között – zsidó volt.
- Zsidó temetőbe temették.
- Az 1920-as numerus clausus miatt külföldön kellett egyetemi tanulmányait folytatnia.
- 1933 és 1945 májusa között valamelyik zsidótörvény alapján üldözésben volt része (az 1933-as időpontot esetlegesen Németországban élő magyar zsidók szempontjából látjuk indokoltnak).
- Bármely nyilvános interjúban, vagy más írásban önmagát zsidónak mondotta. A 4. és 5. pont ugyan megsérti a zsidó lexikon eredeti szerkesztési elvét, de a Holokauszt után a ténylegesen üldöztetést szenvedett személyek kirekesztése ebből a lexikonból megengedhetetlennek tűnik.
Ki magyar?
A lexikon magyar zsidó lexikon, tehát nincs benne helye külföldi zsidó hírességek számára. Minden olyan személy „magyar”, aki az alábbi kritériumok EGYIKÉNEK eleget tesz:
- Élete legalább egy korszakában magyar állampolgár volt.
- Élete legalább egy korszakában magyar anyanyelvű volt,
- Rendszeresen használta a magyar nyelvet, vagy magyarul publikált.
- Bármely nyilvános megnyilatkozásában magyarnak, magyar zsidónak, zsidó magyarnak mondta magát.
A lexikonba élő személyre – különösen az illető származására, felekezeti hovatartozására – utaló adat csak az érintett személy kifejezett hozzájárulásával kerülhet.
***
Az interaktív mozzanat felfüggesztettsége miatt elsősorban az eredeti lexikon digitalizált vátozatát és a névadatbázist ajánljuk a látogatók figyelmébe.