MA VAN JOM HASHOA, A SOÁ (HOLOKAUSZT IZRAELI) EMLÉKNAPJA

Képzés: 

MA VAN JOM HASHOA, A SOÁ (HOLOKAUSZT IZRAELI) EMLÉKNAPJA

Az emléknap bevezetésének ügyében először 1951-ben hozott döntést a Knesszet. A kezdetben a Soá és a gettólázadás napjának nevezett esemény a mai nevével első ízben a Jad Vasem intézet állami intézményként való létrehozásáról rendelkező 1953-as törvényben fordult elő. A Jom haSoá – a Soá-túlélők társadalmi küzdelmeinek eredményeképpen, a Soá és a hősiesség napjaként – 1959-ben vált Izrael törvényben rögzített hivatalos emléknapjává.

A Jom haSoá napján Izraelben az állami zászlót félárbocra engedik; a nap során felzúgó szirénák jelzik az áldozatokra való emlékezés egységes pillanatát, amikor 2 perce országszerte megáll az élet, leáll a közlekedés és minden mozgás.

A Jom haSoá egyszersmind az a dátum is, amikor az Auschwitz-Birkenau-i haláltábort ez időben és e céllal felkereső zarándokok megteszik a két tábor közötti három kilométeres gyalogutat. Eredeti értelemben ezt nevezzük az Élet Menetének. (A résztvevők közül sokan izraeli zászlót lengetve vagy abba burkolózva, és nem ritkán önfeledt emfázissal hirdetik az élet halál felett aratott szomorú diadalát.)

Egyes országokban, így hazánkban is, az Élet Menete kezdeményezés helyben is szervez hasonló spirituális tartalommal bíró, és egyszersmind antifasiszta célokat hirdető meneteléseket. E rendezvényeknek nincs szigorúan kötött időpontjuk. A Soá helyi történéseinek függvényében és egyéb megfontolások alapján tartják meg őket más és más időpontban.

Magyarországon ez a dátum az idén alkalmazkodott a nemzetközi kalendáriumhoz. A megemlékezésre hatszáz fős delegáció is utazik, amely a Keleti Pályaudvarra érkező tegnapi Élet Menete rendezvényt követően különvonattal indult Lengyelországba. A csoportot diplomaták, mások mellett Ilan Mor izraeli és Karin Olofsdotter svéd nagykövet is kíséri. Az Auschwitz-Birkenau-i menet élén ez évben először magyar zarándokok vonulnak.